Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

54 renzugyi /og. akkor is a kereseti adó alól való kivétel csakis a saját kezelésében folytatott halászatra volna érthető, de nem a hszonbérbe adott halászatra, amely a rendelet 2. §-ának 6. pontja szerint feltétlenül kereseti adó alá esik. (1927. nov. 11. — 7625/1927. — P. sz.). 43. K. H. Ö. 2. §. Mesterséges úton és mint üzleti vállalkozás keresetszerüleg folytatott haltenyésztés, általános kereseti adó alá esik. Kb. Az adófelszólamlási bizottság saját közvetlen helyi ismeretén alapuló megállapítása szerint adózó fél halastaván rendszeres haltenyésztést folytat, amennyiben azt rendes halköltö, haltenyésztő és halhizlaló készülékek mellett és rendes tógazdasági intéző alkalmazásával folytatja és minthogy a tavak vízduzzasztó és vízlevezető zsilipekkel és egyéb a mesterséges haltenyésztéshez szükséges készülékekkel vannak ellátva, a bizottság adózó léinek azt a kifogását, hogy a halastavak nagyobb része természetes és nem mesterséges tavaknak tekintendők és mint ilyenek az általános kereseti adónak nem tárgyai, elfogadhatónak nem találta. Minthogy pedig az adófelszólamlási bizottság fenti ténymegálapitását adózó fél panaszirata során meg nem cáfolta, a bíróság adózó félnek a technikai berendezésekkel ellátott tavakban űzött ezen mesterséges haltenyésztése, mint üzleti vállalkozásból eredő, tehát általános kereseti adó alá eső foglalkozásból származó jövedelme adókötelezettségét e helyütt szintén megállapította és pedig anynyival is inkább, mert ezen adókötelezettség lényegileg nem attól van függővé téve, hogy a haltenyésztés természetes, avagy mesterséges tavakban íolytattatik, hanem attól, hogy maga a haltenyésztés mint ilyen mesterséges úton és mint üzleti vállalkozás keresetszerüen folytattassék, ez a ténykörülmény pedig a jelen esetben a fenti megállapítás szerint úgy az üzem kiterjedésére, folytonosságára és állandóságára való tekintettel, kétségtelenül megállapítható. (4942/926. P.) 44. K. H. Ö. 2. §. A saját kertben termett virág egy részének koszorúba kötve árusítása nem ipari feldolgozás s az ebből eredő jövedelem kereseti adó alá nem vonható. (1927. jul. 12. — 9280/1926. — P. sz.) 45. K. H. Ö. 2. §. 1. p. Földadó alá eső területről kavicsnak bányaüzem folytatása nélkül eladása kereseti adó alá nem esik. Kb. Az adókivetési iratokból és a panasziratnak a felterjesztő jelentéssel kétségbe nem vont tartalmából az tűnik ki, hogy adózónak ingatlana van, amelyek közül az egyiknek altalaja kavicsos és innen kavicsot hordanak el ellenérték mellett úgy, hogy a kavicsot maguk a vevők termelik ki. Az elsőfokú hatóság ez alapon 600, az adófelszólamlási bizottság 400 aranykorona kereseti adóalapot állapított meg és ez után kereseti adót szabott ki. A 300/925. P. M. sz. H. Ö. 2. §-ának 1. pontja szerint ugyan az ipar és kereskedelmi üzleten kivül a bányászatból eredő kereset is kereseti adó alá esik és ezen utóbbiak közé tartozik a kő, kavics, általában a bánya-törvény alá nem tartozó bányaterületek anyagának forgalomba hozatalából