Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)
664 Polgári perrendtartás. Eszerint az előterjesztéssel kapcsolatos felfolyamodás felett a kir. törvényszék hármas tanácsban köteles határozni Minthogy pedig a kir. törvényszék a felfolyamodással kapcsolatos előterjesztést mint egyesbiró intézte el, nyilvánvalóan megsértette a biróság megalakítására vonatkozó eljárási jogszabályokat, miért is ezt a végzést a Pp. 504. §. 1. pontja értelmében feloldani és az elsőbiróságot az előterjesztéssel kapcsolatos felfolyamodásnak hármas tanácsban leendő elintézésére utasítani kellett. (1927 máj. 10. — P. I. 810—1927/7. szám.) 1082. Pp. 59. §. 6. p. Aki a végrendelet-érvénytelenítési perben az elsőbirói ítélet hozatalában résztvett, ugyané végrendelet érvénytelenítése iránt más alapon indított uj per másodfokú elbírálásánál nincs a Pp. 59. §. 6. pontja által kizárva. (K. 1927 dec. 5. — P. I. 7338.) 1083. Pp. 59. §. 6. p. Nincs olyan rendelkezés, amely az alapperben eljárt birót az újított perben való részvételből kizárná, a T. Ü. Sz. 38. §. utolsó bekezdésében foglalt az a rendelkezés pedig, hogy a perujítási keresetet lehetőleg az alapperben el nem járt bírónak osztandó ki, csupán az ügyvitel keretébe foglalt célszerűségi intézkedés, mely azonban — amint az a ,,lehetőleg" kitételből is kitűnik — még az ügyvitel szempontjából sem fellétlenül kötelező. Pp. 563. §. A birói egyesség, amely ítélet hatályával bir (Pp. 423. §.), csakis perujító keresettel támadható meg. K. Felperesnek eljárási szabálysértésként előterjesztett az a panasza, hogy az újított perben elsőfokon eljárt bíróval szemben kizárási ok forog lenn, alaptalan; mert a Pp. V. fejezetében sehol sincs olyan rendelkezés, amely az alapperben eljárt birót az újított perben való részvételből kizárná, a T. Ü. Sz. 38. §. utolsó bekezdésében foglalt az a rendelkezés pedig, hogy a perujítási kereset lehetőleg az alapperben el nem járt bírónak osztandó ki, csupán az ügyvitel keretébe foglalt célszerűségi intézkedés, mely azonban — amint az a „lehetőleg" kitételből is kitűnik — még az ügyvitel szempontjából sem feltétlenül kötelező. Alapos ellenben az a további felülvizsgálati panasz, hogy a fellebbezési biróság eljárási szabályt sértett azzal, hogy a perújítás feltételeinek hiánya miatt az alperes keresetét uj, önálló keresetnek tekintette és a birói egyességet ezzel az uj keresettel megtámadhatónak mondotta ki és azt az uj keresetre alapított Ítélettel hatálytalanította. A Pp. életbelépése előtt, amikor a birói egyesség ellen perújításnak nem volt helye és a birói egyesség semmisségi keresettel is csupán néhány semmiségi okra korlátozottan volt megtámadható, a birói gyakorlat •— a törvény ép perjog elvei ellenére — megengedte a birói egyességnek uj keresettel való megtámadását (lásd a Pp. min. indokolását): a Pp. életbeléptetésével azonban ennek a birói gyakorlatnak az alkal-