Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Bíróságok. Pp. 5—39. §§. mert nem magyar bíróság járt el az előbbi perben, a lakóhely szerint illetékes magyar bíróság illetékességét megszüntető körülmény gyanánt figyelembe nem jöhet; meg kellett állapítani, hogy a bíróság illetékességének megállapítására szolgáló ténykörülmények nem hiányoznak és ki is nyomozhatok. Ezért a Pp. elől idézett 52. §-a értelmében nem lehetett helye annak, hogy az ügyben illetékes bíróságot a kir. Kúria jelölje ki. (1927 jul. 1. — Pk. VI. 4337/927.) 1080. 1925: VIII. t.-c. 1. §. Törvényszéki egyesbíró nem dönthet a birókizárás kérdésében. B. Az elsöbiróság a kizárási kérelem tárgyában mint egyesbiróság döntött. Az 1925: VIII. t.-c. 1. §-a valóban úgy intézkedik, hogy a kir. törvényszék polgári peres és nem peres üegyekben mint egyes bíróság jár el. A kizárási kérelemnek elbírálása egyesbiró elé mégsem tartozhatik. Ez az eljárás sem polgári peres, sem polgári nem peres ügyben folytatottnak nem minősíthető, hanem az igazságügyi igazgatásnak része, amelyet a törvény magára a bíróságra biz. De máskülönben is ez az eljárás azzal a ténnyel szemben, hogy a kizárni kívánt biró az ügyben eljár, jogorvoslati, fellebbviteli jellegű, mint fellebbviteli bíróság pedig a törvényszék is tanácsban határoz (Ppn. 2. §.). A törvénynek idézett szó szerint való szövege sem illő ekkép a kizárási eljárásra. Ehhez járul még az a megfontolás, hogy a Pp. 64. §-a szerint a kizárási kérelemről mindig tanács döntött, akkor is, ha a kizárni kivánt biró a mindenkor egyesbiróian szervezett járásbírósághoz tartozott, mert ebben az esetben a törvény inkább eltért attól az elvtől, hogy a kizárás felől az a bíróság határoz, amelyhez a kifogásolt biró tartozik s a döntést a tanácsban eljáró törvényszékre bizta. A tanácsi elbírálás ez okokból íenntartottnak tekintendő annak ellenére, hogy a Ppn. 58. §-ában felsorolt kivételek közt a kizárási kérdés elbírálása nem említtetik. Az eisőbiróság ezek szerint nem alakult szabályosan, amidőn a megtámadott végzést hozta, amiért is a végzést a Pp. 504. §-a szerint feloldani s az ügyet a hiány kijelölésével az elsöbirósághoz visszautasítani kellett. (1927 febr. 5. — P. VII. 301.) 1081. 1925: VIII. t.-c. 1. §. Cégügyben az előterjesztéssel kapcsolatos felfolyamodás felett a kir. törvényszék hármas tanácsban köteles határozni. Sz. A hivatokozott rendelet 25. §-a szerint az előterjesztéssel kapcsolatos felfolyamodás felett hármas tanácsban a törvényszék határoz. Az 1925. évi VIII. t.-c. 1. §-ának azon intézkedése, hogy a kir. törvényszék polgári peres és nem peres ügyekben, mint egyes birósag jár el, a fentidézett rendelkezést, mint nyilvánvalóan jogorvoslati formát szabályozó rendelkezést — a kir. Ítélőtábla felfogása szerint nem érinti, minthogy az 1925. évi VIII. t.-c. 1. §-a úgy intézkedik, hogy a törvényszék csak elsőfokban jár el, mint egyesbiróság.