Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Csődönkívüli kényszeregyesség. íozat másként nem intézkedik, az adós viseli; az eljárás befejezése vagy megszüntetése után elrendelt csődben ezt tömegtartozásnak kell tekinteni. A rendelet eme rendelkezéseiből kitűnik, hogy a vagyonfelügyelői dij és költség tömegtartozásnak csak akkor tekinthető, ha a kényszeregyességi eljárás befejezése vagy megszüntetése után hat hónapon belül a csőd az adós ellen elrendeltetik és csak ebben az esetben sorozható az 1881. évi XVII. i.-c. 176. §-a értelmében az idézett törvény 53—58. §§-ainak s a 48. §. tekintetébe vételével előnyös tételként ingatlannak birói árverésen befolyt vételárára. Az érdekeltek előadásából megállapítható, hogy a kényszeregyességi eljárás befejezése után W. I. adós ellen a csőd nem lett elrendelve, tehát a leien esetben az a feltétel, amely esetben az idézett rendelet értelmében a vagyonfelügyelői dij és költség tömegtartozásnak volna tekinthető, fenn ívm forog. Ennélfogva s mivel sem az 1881. évi LX. t.-c. 192. §-ában nem foglaltatik olyan rendelkezés, sem pedig egyéb törvényes rendelkezés nincs, amelyre a jelen esetben a vagyonfelügyelői dij és költségnek előnyös tételként való sorozása alapítható volna, helyes a másodbiróságnak az a döntése, amely szerint a vagyonfelügyelői dij és költséget előnyös tételként nem sorozta, miért is a másodbiróság végzését helyben kellett hagyni. (1928. jan. 24. — Pk. V. 7004 1927—21. sz.) 1063. 1410/1926. M. E. R. 63. §. II. A rendelet 63. §. 2. bekezdése értelmében nem támadhatók meg az egyességi eljárás befejezése után nyitott csődben az adósnak e rendelet értelmében hatályos ama jogcselekményei, amelyeket az eljárás során tett birói intézkedés értelmében vagy egyébként az eljárás folyamán végzett. A rendelet eme intézkedése tehát csak azokra az esetekre vonatkozik, ha a kényszeregyességi eljárás egyességgel fejeztetett be, nem alkalmazható tehát akkor, ha az eljárás egyesség nélkül végződött s ennek folytán az eljárás a rendelet értelmében megszüntettetett. (K. 1928. febr. 8. — P. VII. 3961 1927. 14. sz.) Szabadalmi fog. (1895 : XXXVII. t.-c 1064. Az 1895: XXXVII. t.-c. 12. §-ában körülirt előhasználatí jog fenforoghat ugyan a kettős feltalálás esetén kivül is s így egymagában az a körülmény, hogy alperes nem feltaláló még nem zárja ki a fentebb idézett törvényszakasz alkalmazását e törvényszakasz értelmében is, azonban az alperes régebbi jogosultnak és ez alapon a felperes szabadalma a nem feltaláló alperessel szemben csak az esetben volna hatálytalannak tekinthető, ha alperes a felperes találmányát még ennek bejelentése előtt a felperes feltalálótól megszerezte volna. K. Ilyen megszerzés megállapítására alkalmas tények azonban fenn