Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Csőd jog. jában megszabott egyéb előfeltételek hiányában a hitelezőkkel szemben nem hatálytalanítható, s hogy a biztosítási végrehajtás épségben tartása következményeként a/ utóbb — a válságos idő alatt — foganatosított kielégítési végrehajtás s illetve ennek folyományaként az előjegyzett zálogjog igazolásául szolgáló bekebelezés és végrehajtási jog feljegyzése sem hatálytalanítható, mert ennek joghatálya a biztosítási végrehajtás foganatosításának — mint az ingó és ingatlan zálogjog tényleges megszerzésének idejére, amely a Cst. 27. §. 2. pontjára alapított megtámadásnál egyedül irányadó, hat vissza. (1927 n.árc. 23. — P. VII. 4868/926.) 1045. Cst. 37. §. Habár a tömeggondnok a megtámadási pert a csődt. 37. §-ában megállapított hat hónapon belül, de meghatalmazás nélkül indította meg, a per megszüntetendő, mivel a meghatalmazás hiánya a hat havi elévülési időn tul nyert utólagos meghatalmazással nem pótolható. (K. 1927 szept. 7. — P. VII. 9436 926.) 1046. Cst. 37. §. Megtámadási per indítására vonatkozó felhatalmazás nem adható ideiglenes csődválasztmányi határozattal s nem pótolható a kereset beadására nyitva álló hathavi határidő letelte után a végleges csődválasztmány által kijelentett utólagos jóváhagyással sem. K. A Cst. (1881. évi XVII. t.-c.) 37. §-a értelmében a megtámadási jog a csődnyitás napjától számított hat hónap alatt elévül. A Cst. 160. §-a értelmében pedig a közadós jogcselekményeinek megtámadásához a csődválasztmány határozata szükséges. Ezeknek a törvényes rendelkezéseknek egybevetéséből önként folyik az. hogy a megtámadási per megindítására vonatkozó felhatalmazás tárgyában a csődbíróságnak, illetőleg a csődválasztmánynak vagy a csődhitelezőknek a Cst. 37. §-ában meghatározott hat havi időn belül kell határoznia, mert a már elévült megtámadási jogot perindítási felhatalmazással feléleszteni nem lehet, a felhatalmazás nélkül beadott kereset pedig éppen a felhatalmazás hiánya miatt az elévülést meg nem szakíthatja. A már elévült megtámadási jog érvényesítésére tehát a csődválasztmány sem hatalmazhatja fel a tömeggondnokot s így a tömeggondnok csődválasztmányi felhatalmazás alapján is csak akkor léphet fel a csödnyitás napjától számított hat hónapon belül megtámadási keresettel, ha neki a csődválasztmány a megtámadási kereset beadására nyitva álló hat hónapi határidőn belül adott erre felhatalmazást. A jelen esetben a megtámadási kereset ugyan még a csődnyitás napjától számított hat havi határidőn belül lett megindítva, de felperes keresetéhez csődválasztmányi meghatalmazást nem csatolt. A felperes által utóbb még az elsőbirósági eljárás során B) alatt beterjesztett, még a csödnyitás napjától számított hat havi határidőn belül 1926. évi augusztus hó 5-én kelt ideiglenes csődválasztmányi határozat sem jogosítja fel a tömeggondno41*