Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

642 Csödjog. adósnak 60 millió korona kölcsöntartozása — amely a részvények vételárába betudatott — 1925 I. havában már lejárt s esedékes lett s így az alperesnek az ügylet kötésekor kielégítéshez már joga volt. (1928 febr. 8. — P. VII. 3967/1927.) 1043. Különféle megtámadási okok jogalapjai. — Zálogjog megtámadása nélkül az azzal biztosított követelés kifizetése sem támadható meg. K. De nem támadható meg a közadós és az alperes közt 1924 április 28-án létesült ügylet a Cst. 27. §-ának 1. vagy 2. pontja alapján sem, mert az ügylet megkötésének fenti időpontjától a csődöt eredményező kényszeregyességi eljárás megindításának időpontjáig, 1924 október 31-ig, hat hónapnál hosszabb idő telt el s így a fellebbezési biróság Ítéletének helyes indokolása szerint a 27. §. utolsó bekezdése értelmében nem szolgálhat a megtámadás indokául a felperes által vitatott az a körülmény, hogy a közadós az ügylet megkötése idején a fizetéseit az alperes tudtával már megszüntette. Végül nem támadható meg a Cst. 27. §-ának 2. pontja alapján a vagyon1 ukottnak a megállapodásból kifolyóan 1924 június 23-án, tehát a most említett hathónapi időtartamon belül eszközölt fizetésben jelentkező jogcselekménye sem, a fellebbezési biróság e részben helyes Ítéleti indokolása szerint azért, mert a felperes az alperes által az adós ingatlanára az utóbb kiegyenlített követelése erejéig szerzett zálogjogot meg nem támadhatván, a fizetés idejéa a csődhitelezőkkel szemben is hatályban volt zálog, illetve külön kielégítési jog az állandóan követett birói gyakorlat értelmében kizárja az ezzel biztosított követelés kifizetésének megtámadását még abban az esetben is, ha az alperes a fizetés elfogadásakor a fizetések megszüntetéséről tudott volna is. A fent kifejtettek értelmében a megtámadási keresetnek elutasítása jogszabályt nem sért s így a felperesnek íelülvizsgálati kérelme alaptalan. Ezzel elveszti perdöntő jelentőségél az a kérdés, hogy már megszüntette-e a közadós a fizetéseit az alperessel 1924. április 28-án létesített megállapodás és az ennek alapján alperesnek 1924 június 23-án teljesített fizetés idejében s hogy erről az alperes tudott-e. Az alperes csatlakozási kérelmében az erre vonatkozó megállapítás ellen irányuló panasz tehát súlytalan s ezért annak elbírálását a kir. Kúria mellőzi. (1927 nov. 17. P. VII. 1484/927.) 1044. Cst. 27. §. 2. p. Ha a hitelező által nyert biztosítási végrehajtási zálogjog a csődt. 27. §. 2. pontja alapján meg nem támadható, akkor annak következményeként a kielégítési végr. zálogjog sem támadható mej£, habár az a válságos idő alatt szereztetett. K. Az irányadó tényállás szerint alperes 1924. évi szeptember hó 11. napján vezetett a közadós ellen ennek ingó s ingatlan v ;yonára biztosítási végrehajtást, helyes a fellebbezési biróság ítéletében felhozott indokokból az a elöntés, hogy alperesnek ezen végrehajtási cselekménye a Cst. 27. §. 2. pont-