Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

614 Kereskedelmi jog. közadóssal létesített ügylete jogi minősítésének az elbírálásánál az e tekintetben létesített okirati megállapodásokat valódiaknak és irányadóknak fogadta el. A Kt. 368. §-a értelmében a bizományi viszony egyedüli ismérve az, hogy valaki megbízásából a maga nevében, de más részére kössen ügyleteket. Ezek mellett a feltételek mellett fennforog a bizományi viszony akkor is, ha a bizományi áruk fix áron való vétele szerződésileg ki is köttetett (értékpapírok bizományi vétele). A bizományi viszony jellegét tehát nem befolyásolja az, hogy a bizományos részére fix árak szabattak, s következésképpen az a körülmény, hogy a bizományos a kijelöltnél kedvezőbb feltételek mellett köti meg az ügyletet, a szerződést bizományi jellegétől meg nem fosztja. (Kt 378., 370. §.) Nem érinti a szerződés bizományi jellegét az sem, hogy a vb. tartozott-e vagy sem elszámolni a megadott limita ár és az általa elért bevásárlási ár közti különbözetről. Alaptalan ebből folyóan alperesnek a bizományosi viszony és a bizományi ügylet jellegének fenn nem forgását vitató támadása. A Cs. T. 42. §-ában foglalt anyagi jognak megfelel tehát a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, amely szerint a felperes és a vb. között fennálló bizományi viszonyból folyóan a vb. bizományos által eszközölt vétel megtörténtével a megbízó felperes személyes igénye nyomban megnyílott a bizományi viszony keretében eszközölt vétel tárgyának a követelése tekintetében. Ha igaz is azonban, hogy a megbízónak a vételi bizomány fennforgása esetén is fennáll az előbb érintett személyes igénye: ennek az érvényesítését, vagyis a bizományi árunak a közadós csődjéből való visszakövetelését illetőleg nem elég a bizományi viszony fennforgásának az igazolása, hanem ezenfelül még azt is bizonyítani kell, hogy a visszakövetelt áru azonos a megbízó részére vásárolt bizományi áruval. Ezeknek az alperesi tényállításoknak a tisztábahozatala nélkül, egymagában a felperes által felhozott s fent kiemelt tények alapján nem bírálható el a fentiek után lényeges és perdöntőnek mutatkozó az a kérdés, hogy a vb. bizományos által a felperes részére vásárolt és a felperes által bérelt góréba elhelyezve volt 600 mm.-ból állítólag megmaradó 491 mm. csövestengeri azonos-e a vb. csődjében a kereset szerint a csődleltár 64—-239. tétel alatt összert 491 mm. csővestengerivel. (1927 dec. 16. — P. VII. 2153 927.) 1002. Kt. 381. §. Ha a megbízó az eladási bizomány esetén az árat limitálta, de később felemelte, a bizományos a ker. törv. 381. §-ában irt önszerződési jogát csak a felemelt árak mellett gyakorolhatja. Valorizálás 50% erejéig, K. A Kt. 381. §-a a bizományos önszerződési jogát csak az eladási s vételi bizománynál s ekkor is csak abban az esetben ismeri el, ha a vétel s illetve eladás tárgyát tőzsdei vagy piaci árral biró áru, váltó vagy értékpapír képezi, továbbá ha a megbízó másként nem rendelkezik, azaz a bizományos önszerződési jogát ki nem zárta; következőleg a törvény szerint csak