Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Vétel Ki. 336—358. §§. 611 jog közül vagy a szerződés teljesítését, vagy pedig a nem teljesítést választja. Nem kövelelhet ellenben kárterítést a vevő oly esetben, midőn az ügylettől való elállást választotta. Már pedig az elsőbiróság ítéletében előadott, a fellebbezési bíróság által is elfogadott és a felülvizsgálati kérelemben meg nem támadott tényállás szerint a vevő levelében kijelentette, hogy alperesek átadási késedelme folytán a vételtől eláll és az alperesektől a vételárelőleget, valamint az áru szállítására nekik átadott zsákokat visszaköveteli. Ugyanezen alapon indította keresetét is, melyben az ügylettől elállás tényelőadásával a vételárelőlegnek es a zsákoknak visszaszolgáltatását, vagyis az előbbeni állapot helyreállítását követelte az alperesektől. A felperes tehát a per előtt is és a perben is kártérítési igény támasztása nélkül kijelentette, hogy az ügylettől eláll. így tehát a fentebb kifejtettekre tekintettel, az ügylettől való elállás mellett egyszersmind kártérítésre igényt nem tarthat. Nem sértette meg tehát az anyagi jogot a fellebbezési bíróság azzal a döntésével, hogy a felperest közvetítési dij megtérítése iránti keresetével elutasította. (1927. nov. 18. P. IV. 2836/927.) 997. Kt. 353. §. Tőzsdén nem jegyzett részvényeknek eladása esetében az eladó, ha ezekkel a szállítás időpontjában már nem rendelkezik, természetben való teljesítés helyett csak a részvények készpénzbeli, egyenértékének megtérítésével tartozik a vevőnek kárpótlást nyújtani. (K. 1926. jun. 2. P. IV. 4055 925. Hjt. VIII. 101.) 998. Kt. 353. §. Elkülönítés utján egyedivé lett faj dologra nézve a vevő a vételtől elállhat, ha a dolog egyediségét az eladó a vevő hozzájárulása nélkül megszüntette, s pedig tekintet nélkül arra, hogy az eladó által végzett elkülönítés utján lett csak az áru egyedivé. K. A meg nem támadott ténymegállapítás szerint felperes a nagy hordókban elhelyezett és „kóstolás" utján alperesek részéről minőségileg kiválasztott boráruból az alperesek részéről megvett mennyiséget ezekkel utólag létrejött megállapodás értelmében a 2. •/. alatt csatolt levél szerint 15 kis hordóba lefejtette és azt — minthogy a 3. 7. alatt csatolt levél értelmében a borok elszállítását a vevők egyidejűleg függőben tartották — pincében elkülönítetten alperesek részére elraktározta és így az anyagi jogszabályok értelmében a vételügylet megkötésekor kóstolás utján fajilag meghatározott áru a kis hordókba való elkülönítés utján egyedi áruvá vált. Minthogy pedig a meg nem támadott további ténymegállapítás szerint felperes az ekként elkülönített árut saját előadása szerint az alperesek tudta és beleegyezése nélkül a borkezelés megkönnyítése céljából nagy hordókba visszafejtette és így az áru egyedisége megszűnt és az ismét fajlagossá vált és minthogy az anyagi jogszabályok értelmében az egyedileg meghatározott áru helyett a vevő helyettesítésül más még hasonló minőségű és mennyiségű árut sem köteles átvenni, továbbá minthogy oly esetben, amikor az eladó cselekvése folytán — bár még a teljesítésre meghatározott határidő beállta