Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

5S0 Kereskedelmi jog. ellen, ha az a törvénnyel, vagy az alapszabályokkal ellenkezik, ennélfogva — függetlenül attól, hogy a megtámadási jog gyakorlását illetően a 7000/925. P. M. számú rendeletben meghatározott, fentebb megjelölt feltételek az adott esetben fennforognak-e, a fellebbezési bíróság azzal, hogy felpereseknek a felszámolási zárszámlában megállapított vagyon felosztása tárgyában 1926. évi augusztus hó 10. napján tartott közgyűlési határozat ellen való kereseti jogát megállapította, anyagi jogszabályt nem sértett, ez okból az ez ellen irányuló alperesi felülvizsgálati panasz alaptalan. A Kt. 252. §-ában foglalt rendelkezésekből önként következik, hogy a szövetkezett felszámolása esetében a felszámolók mindenekelőtt a feloszlott és felszámolás alá került vállalat vagyoni állapotát feltüntető és a felszámolás lebonyolításának alapjául szolgáló leltárt és mérleget kötelesek készíteni. Ez a leltár azonban a pénz értékében beállott változásokra tekintettel csak akkor tüntetheti fel a valóságos vagyont, ha összeállításánál a cselekvő es szenvedő vagyon tételei — tekintet nélkül a megelőző leltárokban és mérlegekben foganatosított leírásokra vagy értékelésre, a forduló napon — 1925. évi január hó 1. napján — volt vagyonállag alapulvételével, habár nem is a 7000/1925. P. M. számú rendeletben foglalt rendelkezések alkalmazásával, de az itt szabályozott megnyitó leltár és mérleg összeállításának alapjául szolgáló jogelvek szerint foganatosított uj átértékeléssel állíttatik össze. Az anyagi jogszabályok értelmében ugyanis — minthogy az átértékelés a szolgáltatásnak nem uj forrása, hanem csak a már megalapított jognak a korona időközi csökkenése következtében történő megfelelő hatályosulása — erre vonatkozó külön tételes rendelkezés hiányában is az alaptényálláshoz fűződő átértékelési joghatás előáll. Ennélfogva, tekintettel arra, hogy a szövetkezeti tagok a társasági vagyonban nem mint társtulajdonosok, hanem csak az üzletrészeikben foglalt követelési joguk alakjában vannak érdekelve, és tekintettel arra, hogy a szövetkezeti tagoknak a társasági törzsvagyonban, valamint a társasági nyeíeségben vagy veszteségben való részesülésének aránymértékéül az üzletrészük szolgál, továbbá tekintettel arra, hogy abban az esetben — amint a jelen esetben a 3 •/. alatt csatolt alapszabályok 9. §-ában foglalt rendelkezés szerint — egy üzletrész szükségkép befizetést, adott esetben 100 korona befizetést, tételez fel. a szövetkezeti vagyon elsősorban a tagok pénzbeli befizetéseiből és csak másodsorban képződik az üzleti nyereségekből, külön erre vonatkozó alapszabályi rendelkezés hiányában a kereskedelmi törvény 252. §-ában foglalt rendelkezések foganatosíthatása végett a szövetkezeti tagok üzletrészeinek fogalmi köréből kifolyóan is szükséges, hogy a felszámoló mérleg a vállalat feloszlásakor a szövetkezet vagyonát a vagyonrészek értékesítéséből várható bevétel szempontjából értékelje, és hogy, amint a jelen esetben — minthogy az e részben meg nem támadott ténymegállapítás szerint a vállalat tiszta vagyona az eddigi üzletrésztőkét meghaladja — az üzletrész átértékelése, anélkül, hogy ez — amint felszámolás hiányában a 7000/1925. P. M. számú rendelet 34. §-ában felhívott 16. §-a is előirja — az üzletrészekhez fűződő eddigi tagsági jogokat érintené, a szövetkezet részéről szabadon meghatározható módon akár úgy, hogy különböző névértékű