Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Szöv etkezetek. Kt. 123--254. §§. 581 üzletrészek alkottatnak, akár úgy, hogy a régi üzletrészek — szükség esetében hányad-üzletrészek képzésével — egységes névértéküekké keresztülvitessék. Ezeknél fogva, minthogy az alperesi szövetkezetnek az 1926. évi augusztus hó 10. napján tartott közgyűlésén hozott, a felperesek részéről megtámadott az a határozata, amely szerint a felszámolási zárszámlában megállapított vagyont a kifejtettek értelmében át nem értékelt üzletrészenként (részjegyenként) egyenlő arányban rendelte felosztani, a fentebb megjelölt anyagi jogszabályokba ütközik, a fellebbezési bíróság azzal, hogy ez okból ezt a határozatot felperesek megtámadása folytán megsemmisítette, anyagi jogszabályt nem sértett, ebből kifolyóan alperesnek ez irányban előterjesztett felülvizsgálati panasza alaptalan. (1928 márc. 14. — P. IV. 5977/927.) 953. Kt. 179., 182. §. Szövetkezet igazgatósága nem állapíthat meg a maga vagy valamely tagja részére javadalmazást, amely az alapszabályban tüzetesen meghatározva vagy közgyűlési határozattal nincsen megállapítva. Nem az 1898: XXIII. t.-c. alapján alakult szövetkezet tagja lehet nem a szövetkezet kerületében lakó egyén is és olyan is, aki nem foglalkozik a szövetkezet üzletkörébe tartozó kereskedéssel. A cégvalódiság csak az üzlet megkezdésekor kell, hogy feltétlenül érvényesüljön, ellenben nem nyer feltétlenül alkalmazást a vállalat további életében. Nincsen akadálya szövetkezetnél sem olyan alapszabályrendelkezésnek, hogy az egy-egy tag által gyakorolható szavazatqk száma a tizet meg nem haladhatja és hogy az osztalék mértéke százalékszerüen előre nyerjen megállapítást. (K. 1928 máj. 22. — Pk. IV. 2893 928.) Kereskedelmi ügyletek meghatározása. (Kt. 258—264. §§.) 954. Kt. 263. §. Az, aki bankári ügyletekkel foglalkozik, bár ily ügyletek megkötéséhez szükséges külön hatósági enegedélye nincs, az ily ügyletekből származó követelését birói uton nem érvényesítheti. B. A szakértői vélemény tartalma alapján megállapítja a tábla, hogy az alperes a peres viszonyból a felperesnek adósa maradt 24,804.544 K-val, azaz 1984.36 pengővel. Azonban birói jogsegély nem adhatása okából mégis elutasította a keresetet, mert a követelést tiltott jogügyletekből eredőnek minősítette a következő okokból: Ugyanis az 1922: XXVI. t.-c. 7. §-a alapján kibocsátott 1300/1923. P. M. R. (R. Tára 895. 1.) szerint: 1. §. Bank és pénzváltó ügyletekkel — eltekintve a jelen §. utolsóelőtti bekezdésében említett kivételektől — iparszerüleg csak az foglalkozhatott, aki bank és pénzváltóüzlet gyakorlására az iparhatóságtól engedélyt nyert,