Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

574 Kereskedelmi jog. és 1924. évi nyereségből közgyűlési határozat nélkül 80 millió, illetve 180 millió korona részesedést utaltak át a B-M. hitelbank részére; a végrehajtóbizottságnak pedig 1923—1925-ben ugyancsak közgyűlési határozat nélkül 158 milliót folyósítottak, hogy továbbá olyan mérleget terjesztettek a közgyűlés elé és a közgyűlés a nyereség felosztásának alapjául olyan mérleget fogadott el, amelyben a rt. pénzén lebonyolított gyapjuüzleten 70 millió K nyereség elszámolva nem lett; ezekkel a jogellenes tényeivel az igazgatóság tagjai őt, mint részvényest 43 millió K erejéig megkárosították. A Kt. 174. §-ában szabályozott megtámadási jog egyedül a közgyűlési határozatok alaki érvénytelenségére vonatkozik, amelyet a felperes keresetében nem is tesz panasz tárgyává s ekként a részvényesi minőség kimutatása ebben az esetben nem volt a per megindításának alapfeltételéül tekintendő, másfelől felperes kereseti joga az említett törvény elévülési szabálya alá nem esett. A Kt. 189. §-a szerint pedig a rt. igazgatósági tagja olyan cselekményeiért, amelyekkel megbízatása határait túllépi és amelyek a törvényben reászabott kötelezettséggel vagy az alapszabályokkal ellenkeznek, a károsultaknak még abban az esetben is felelősséggel tartoznak, ha a jogellenes határozatok közgyűlési határozaton alapulnak és illetve, ha közgyülésileg jóváhagyattak. Ezzel a jogszabállyal ellentétben áll a törvényszéknek az az álláspontja, hogy az igazgatóság e minőségében végzett tényeiből vagy mulasztásából kifolyólag egyedül a részvénytársasággal szemben lenne felelős és így az évi mérlegés felosztási tervezetek közgyűlési elfogadása az igazgatóság tagjait harmadik személyekkel szemben mentesítené a kártérítési felelősség alól. (P. II. 2703/1926.) K. A Kt. 189. §-ának abból a rendelkezéséből, mely szerint a törvénnyel vagy alapszabályokkal ellenkező intézkedésével kárt okozó igazgatósági tag kártérítési felelősségét egész általánosságban, a károsítottál szemben állapítja meg, önként következik, hogy a vétkes igazgatósági tag ellen közgyűlési határozat nélkül is saját jogán, akár a károsult részvényes, akár a rt. hitelezője keresettel felléphet. Az igazgatósági tagoknak ezt a felelősségét nem szünteti meg az a körülmény sem, hogy a törvénnyel, vagy az alapszabályokkal ellenkező intézkedés, közgyűlési határozaton alapszik; valamint ebből a szempontból közömbös az is, hogy a közgyűlés az igazgatóságnak a felmentvényt a számadásokra és mérlegre vonatkozóan megadta, mert az a körülmény csak a részvénytársaság és az igazgatóság közti jogviszonyban bir jelentőséggel, ellenben a részvényes, avagy hitelező kártérítési igényére egymagában befolyást nem gyakorol. (P. IV. 571/1927.) Nem bir jelentőséggel a jelen pör eldöntése szempontjából az sem, hogy a kereset beadásakor a részvények már nem voltak a felperes birtokában, mert a Kt. 189. §-ában szabályozott kártérítési kereset nem esik a Kt. 174. §-ában szabályozott és kizárólag a részvényest megillető kereset tekintete alá. (1926 évi P. 1351.) Kereskedelmi vétségek. (Kt. 218—222. §§.) 946. Kt. 218. §. 4. p. Az a körülmény, hogy a részv.-társ. igazgatósági tagjai a részvényesek meghatalmazottait ennek a