Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Keresked elmi vétségek. Kt. 218—222. §§. 575 minőségüknek mellőzésével, mint részvényeseket tüntették fel a közgyűlési jegyzőkönyvben, még nem állapítja meg a keresk. törv. 284. §. 4. pontjában körülirt keresk. vétség tényálladékát, ha ez a bevezetés nem visszaélés vagy kijátszás céljából történt. K. Minthogy a nem vitás ténymegállapítás szerint a részvénytársaság alapszabályai a részvényeseknek a közgyűlésen meghatalmazott utján való részvételi és szavazati jogai gyakorlásának előfeltételeit meg nem szabták és azt egyébként sem korlátozták, különösen pedig nem irlák elő azt, hogy a meghatalmazott csak részvényes lehet, tehát az előbb említett jogok meghatalmazott utján bárki részéről is gyakorolhatók voltak, s minthogy nem merült fel adat arra, hogy a közgyűlésekről vezetett jegyzőkönyvek vitatott tartalmainak felvétele valamely visszaélés keresztülvitele, vagy valamely jog kijátszása céljából történt, s minthogy továbbá ezeken a közgyűléseken hozott határozatok ellen a Kt. 174. §-a értelmében egyik részvényes sem érvényesített kereseti jogot azon az alapon, hogy ezek a határozatok amiatt, mert e közgyűlésekről felvett jegyzőkönyvekből nem tűnik ki, hogy a részvényesek közül kik voltak személyesen jelen és kik gyakorolták meghatalmazott és pedig névszerint ki által a szavazati jogukat, semmisek: meg kellett állapítani, hogy a vonatkozó jegyzőkönyveknek a meghatalmazási viszony feltüntetését mellőző tartalommal való készíttetése nem a hamisítás tudatával, vagyis azzal a célzattal történt, hogy azokban hamis tartalom vétessék, tehát hogy azokban a részvénytulajdonosok meghatalmazottai e minőségük elpalástolásával részvényeseknek, vagyis az ebben a jogviszonyban nem álló egyének ebben a jogviszonyban álló egyéneknek tüntettessenek fel, hanem a meghatalmazotti viszony feltüntetésének mellőzése abból az okból állott elő, mert a jegyzőkönyv készíttetői és szerkesztői, minthogy csak a közgyűlés tartásához az alapszabályok szerint szükséges hat részvényes jelenléte feltüntetésének megtörténtét tartották szem előtt azt szükségesnek nem minősíttették s így az nem a hamisítás tudata okából, hanem a szükségesség tudata hiányából maradt el. Ebből pedig önként következik, hogy U. Gábor és U. Miklós panaszlottak az 1924. évi szeptember hó 6-ik napján tartott rendkívüli közgyűlésről vezetett jegyzőkönyvet és U. Gábor panaszlott ezenkívül még az 1925. évi április hó 10-ik napján tartott közgyűlésen vezetett jegyzőkönyvet — minthogy azokban egyes részvényesek meghatalmazottjait e meghatalmazási viszony megjelölése nélkül részvényeseknek tüntettették fel, — habár hamisan vezettették is, de azokat nem szándékosan hamisan vezettették, tehát e cselekvéseik a Kt. 218. §-ának 4-ik pontjában meghatározott vétség tényálladékát meg nem valósítja. (1927 ápr. 1. — P. IV. 6615/926.) 947. Kt. 221. §. Habár az alapszabályok értelmében a közgyűlést a naptári, év első negyedében kell összehivni és ennek ellenére az igazgatóság az első évnegyedben elmulasztotta az összehívást, még nincs kereskedelmi vétség akkor, ha a közgyűlés az illető évben még összehívható. Sz. Az elsőbiróság felfolyamodókat, mint a Cz. és társa szalámigyár