Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

560 Kereskedelmi jog. désnek nincsen jelentősége, hogy alperes részvénytársaság a szóbanforgó alaptőkefelemelés idejében válságos helyzetben volt-e, mert anélkül sincs kizárva az erősebb pénzintézettel szorosabb kapcsolatba lépésének indokolt­sága. Hasonlókép nem érinti ezt a kérdést az alperesi részvénytársaság vi­szonyainak utóbb miként történt alakulása sem. Ami pedig a dr. B. Gy. szakértő véleménye elfogadása miatt támasztott felperesi panaszt illeti, annak azért nincs helytálló alapja, mert magában véve abból, hogy a P—i takarékpénztár elnökigazgatója a Pénzintézeti Köz­pont igazgatóságának tagja, az ezen intézet alkalmazásában álló nevezett szakértő elfogultságára következtetés nem vonható és így a fellebbezési bí­róság nem sértett szabályt azzal, hogy őt érdektelennek és véleményét ag­gálytalannak tekintette Ezek szerint irányadó a fellebbezési bíróság ama megállapítása, hogy a régi részvényesektől elvont részvénymennyiségnek részvényenként 1050 K árban a P—i takarékpénztár részére történt juttatása az alperesi részvény­társaság és ekkép a részvényesek érdekeinek megfelel és így az ügy ily ál­lása mellett jelentőségét vesztette az a kérdés, hogy a fennebb említett egy­ségár a részvény belértékénél lényegesen alacsonyabb volt-e. A kifejtettekhez képest elfoglalt jogi állásponttal szemben a belérték mennyiségének kérdésére és a tényállás kiegészítésére, illetőleg kiigazítá­sára vonatkozólag a felek részéről előterjesztett felülvizsgálati panaszok, to­vábbá a felperesnek az általa ajánlott bizonyítás mellőzése miatt támasztott panaszai, mint tárgytalanok, bővebb méltatást nem igényelnek. Ezekből következik, hogy a kereset tárgyát képező közgyűlési hatá­rozat sem sérti az anyagi jogot és az idevonatkozólag korlátozást nem tartal­mazó alapszabályokkal sem ellenkezik és így annak hatálya a KT. 174. §-a alapján meg nem lámadható; fellebbezési bíróság ily értelmű döntése tehát helyes lévén; ezért a felperest felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani. (1927. máj. 12. P. IV. 8086/926.) 920. Kt. 165. §. Az alapszabályok előírhatják ugyan, hogy a mérleg szerint tiszta nyereségből meghatározott célra bizonyos összeget levonásba hozzanak és csak az így fennmaradó rész ke­rüljön felosztásra; azonban úgy a cél, mint az összeg (akár fix, akár százalékban) már az alapszabályban meghatározandó, mi­nél fogva ennek eldöntése nem bizható a közgyűlésre. (Sz. 1927 márt. 22. P. í. 380 927. Kjt. VIII. 118.) 921. Részvénytársaság egyes részvénveseivei kötött vételi szerződését közgyűlési határozattal sem módosíthatja egyolda­lúan; ily módosítás az eladó részvényesek közül csak azokat kö­telezi, akik a közgyűlési határozatokhoz hozzájárultak. K. Valamely szerződét feltételei csak mindkét szerződő fél közös íreg­állapodásával módosíthatók. Ebből következőleg az alperes tejipari részvény­társaság, — amelynek részére egyes részvényesei a köztük létrejött szerző­dés alapján tejet szállítottak — a tejszállítási szerződés feltételeit pusztán

Next

/
Oldalképek
Tartalom