Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Részvénytársaság. Ki. 174. §. 5ö 1 egyoldalúan közgyűlési határozattal módosította olyképpen, hogy az alperes részvénytársaság a tejet szállító részvényeseknek, — köztük a felperesnek — a tejért járó vételár meghatározott részét az említett részvényesek részéről az alperes részvénytársaság részére nyújtott — és az 1926. április 24-én hozott közgyűlési határozat szerinti részletekben visszafizetendő — kölcsönképpen visszatarthatja. Ily közgyűlési határozat a tejet szállító részvényesek közül csak azokat kötelezi, kik ahhoz hozzájárultak; az anyagi joggal ellentétes tehát a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a szóbanforgó kérdésben hozott közgyűlési határozat, minthogy az a K. T. 174. §-a alapján megtámadva és megsemmisítve nem lett és így hatályában jelenleg is fennáll, a tejszállítási jogviszonyuk tekintetében a tejszállításra szerződésileg kötelezett azokat a részvényeseket is kötelezi, kik a határozat hozatalában részt nem vettek, illetve ahhoz hozzá nem járultak, amiből meg oz következik, hogy az 1926. évi április 24-én felperes, illetve megbízottja részvétele nélkül tartott közgyűlésen hozott és itt említett határozat az ahhoz hozzá nem járult felperesnek, mint tejszállítónak jogait nem érintheti. Másként áll a dolog az előző, jelesül az 1925. évi február 21., illetve február 27-én tartott közgyűlés idevágó határozatára nézvs. Ugyanis: ezeken a közgyűléseken felperes részt vett és a felperes az imént megjelölt közgyűléseken képviseletében résztvett B. K. revü meghatalmazottját a nem vitás tényállás szerint oly szövegű meghatalmazással látta el, hogy B. K. helyette teljes joggal járhat el, amely meghatalmazásnak kétségtelen értelme szerint B. K, az alperes részvénytársasággal szemben mindazokra a jogcselekményekre fel volt jogosítva, amelyeket az alperes részvénytársasággal szemben akár részvényesi minőségén, akár tejszállítási szerződésén alapuló viszonyában maga a felperes tehetett. Ehhez képest B. K., —- még ha az alapszabályok értelmében mint nemrészvényes a közgyűlésen részvényesi jogokat a felperes képviseletében nem gyakorolhatott volna is, — a tejszállítási ügylet körében a felperest kötelező hatállyal hozzájárulhatott az erre az ügyletre vonatkozó szerződésnek oly módosításához, hogy az alperes részvénytársaság a tej vételárából literenkint 1500 koronát hat hónapon keresztül visszatart és hogy a tejszállító részvényesektől ekként kapott kölcsön visszafizetésének idejét és módját magának az alperes részvénytársaságnak közgyűlése határozza meg. Hogy a felperes B. K. a szerződés említett módosításához való hozzájárulásra maga is felhatalmazottnak és a módosítást magára nézve kötelezőnek tekintette, kétségtelenül kitűnik abból, hogy az őt megillető vételárból a módosításon alapuló havi levonások ellen, amelyek a havi elszámolási jegyzékekből mindenkor tudomására jutottak, a nem vitás tényállás szerint soha fel nem szólalt. A közgyűlésen létrejött, fent idézett megállapodás szerint a kölcsön visszafizetése idejének és módjának meghatározása az alperes részvénytársaság közgyűlésére, tehát magára az adósra volt bizva. Ha pedig a teljesítés idejének és módjának meghatározása az adósra van bizva, az anyagi jog szerint az adósnak úgy kell ezeket meghatároznia, amint azt — tekintettel az eset körülményeire és az élet felfogására, — a méltányosság megkivánja; szükség esetéhen mindkettőt a bíróság állapítja meg. Már pedig nem felel Tcrfv: Döntvénytár 1927—1928. 30