Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

556 Kereskedelmi jog. gyonban lévő összes dolog pénzben kifejezett értékének megfelelő hányadára terjed ki és minthogy a cégvagyonállapot megállapításánál nemcsak a közkereseti társaság tulajdonában lévő és a fellebbezési biróság részéről elbírálás tárgyává tett különálló tárgyakat, de azt az értéket is figyelembe kell venni, amelyet a közkereseti társaság iparszerü tevékenységének alapja, azaz közkereseti társasági tagok részéről közös cég alatt folytatott üzlet, mint jövedelmet hajtó foglalkozást biztosító és elősegítő szervezet, a maga összességében, külön képvisel, továbbá, minthogy az e tekintetben meg nem támadott ténymegállapítás szerint elsőrendű alperes jogelődje, néhai K. Jakab, a másik társtagnak, S. Sándornak, 1914. évben bekövetkezett elhalálozása után a közkereseti társaság tulajdonában volt üzletet 1917. évben bekövetkezett haláláig, ezt követően pedig azt ennek jogutódja, az elsőrendű alperes, megszakítás nélkül folytatta és ez alapon is őket a néhai S. Sándort az elhalálozása időpontjában megilletett vagyonilletőség kiszolgáltatásáért felelősség terheli és minthogy az 1908. évi LVII. t.-c. 4. §-a értelmében, ha valaki egyes kereskedővel ennek fennálló üzletére nézve, közkereseti vagy betéti társaságba lép, a volt üzlettulajdonos felelősségének érintetlen maradása mellett a társaságnak az eddigi üzletből eredő összes kötelezettségéért felelős, a Kt. 88. §-a értelmében pedig a közkereseti társaság tagjai a társasági kötelezettségekért egész vagyonukkal egyetemlegesen felelősek; a kereseti követelésnek az üzletértékhányad címén érvényesített 50,000.000 korona, azaz 4000 pengő tőkére és járulékaira vonatkozó részének, valamint az egész kereseti követelésnek másodrendű alperessel szemben való fennállásának elbírálása céljából szükséges annak megállapítása, hogy a peres felek jogelődjei tulajdonában volt ,,S. Sándor és K. Jakab" közös cég alatt folytatott közkereseti társaság iparszerü tevékenységének alapja, azaz a közkereseti társasági tagok részéről annak idején közös cég alatt folytatott üzlet, mint jövedelmet hajtó foglalkozást biztosító és elősegítő ily szervezet, a maga összességében, a felperes jogelődje, S. Sándor, elhalálozása időpontjában, 1914. évi november hó 16. napján mily értéket képviselt és hogy másodrendű alperes ebbe a felperes jogelődje halála után az elsőrendű alperes jogelődje, K. Jakab, majd ennek halála után az elsőrendű alperes részéről folytatott üzletbe társtagként belépett-e? Minthogy azonban a fellebbezési biróság a fentebb felhívott anyagi jogszabályok alkalmazásának mellőzésével téves jogi álláspontjából kifolyóan ezeket a kérdéseket a tárgyalás keretébe nem vonta és ezekben az irányokban tényállást nem állapított meg, a felperes felülvizsgálati kérelme folytán e tekintetben a fellebbezési biróság Ítéletét a Pp. 543. §-a értelmében fel kellett oldani. (1928 jan. 10. — P. IV. 3679/927.) Részvénytársaság. (Kt. 147—222. §§.) 917. Kt. 163. §. Sikeresen megtámadható a közgyűlési határozat, mely szerint az alaptőke felemelése alkalmával kibocsátott uj részvények fele nemrészvényes harmadiknak a belértéknél jóval alacsonyabb árban lett juttatva, hacsak ez a juttatás a