Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

12 Alkotmányjog. is. A panaszirat eme két része tehát egy szerves egészet képez, amely az 1925: XXVI. t.-c-ben meghatározott összes kellékekkel bir, következőleg annak visszautasítására alap nincs. A második alaki kifogás az, hogy a panaszirat másodpéldánya eltér az első példánytól, amennyiben hiányzik róla a hitelesítési záradékmásolat; a névaláírásokat eltérő sorrendben tartalmazza és más nevek is vannak rajta, mint az első példányon; végül, hogy nincs hozzácsatolva a választói névjegyzék kivonata. A bíróság azonban ezt a kifogást sem találta figyelembe vehetőnek, mert nincs oly törvényes rendelkezés, amelynek alapján a panaszirat abból h.z okból lenne visszautasítható, hogy annak másodpéldánya bizonyos tekintetben eltér a minden törvényes kellékkel ellátott első példánytól. A harmadik alaki kifogás végül az volt, hogy a panasziratot aláirt 516 egyén között nincs annyi panasszal élni jogosult személy, mint amennyi a választók 5%-a. A panaszt aláirt 516 egyén közül ugyanis csak 436-ról állapítható meg, hogy neve a választói névjegyzékben előfordul. Az ezt meghaladó szám tehát, nem lévén választói joga, az 1925: XXVI. t.-c. 106. §-a értelmében figyelembe nem vehető. De nem vehetők figyelembe azok a panaszok sem, akik a megválasztott képviselő ajánlási iveit aláírták, vagy arra szavaztak, vagy akik a panaszt kétszer írták alá. Ezeknek száma pedig 49. Ha már most ezt a 49-et levonjuk a választói joggal biró 436 panaszlóból, csak 387 panaszra jogosult aláiró marad, ami tekintettel arra, hogy a kerület összes választóinak száma 8126, nyilván kevesebb, mint a választók 5%-a (406.). A panaszon levő aláírásoknak az ajánlási ivekkel való összehasonlítása alapján tényleg megállapítható, hogy 16 panaszló aláirta Sz. A. ajánlási iveit. Ezeket tshát az 1925: XXVI. t.-c. 106. §-ának (4) bekezdése szerint a panasz joga nem illeti meg. Megállapítható továbbá a szavazási jegyzőkönyvek alapján, hogy a panaszt aláírók közül D. J., Z. I. és S. J. Sz. A.-ra szavazott, minélfogva a lentebb említett törvényhely szerint ennek a három egyénnek sincs panaszjoga. é Megállapítható végül, hogy a panaszt két Z. I.-né irta alá, holott a választói névjegyzékben csak egy Z. I.-né van felvéve, amiből okszerüleg következik, hogy az egyik Z. I.-nénak választói s ennek folyományaként panasz joga nincs. De nincs panaszjoga P. J. csizmadiának sem, mert neve a választói névjegyzékben nem található. Ellenben megállapítható a panasziraton és az ajánlási iveken látható névaláírások összehasonlítása alapján hogy 15 panaszló neve a Sz.-féle ajánlási iveken is szerepel ugyan, de a két név aláírása nem egy kéztől ered. Mivel pedig a panasziraton levő névaláírások vannak csak hitelesítve s ezek eltérnek az ajánlási iveken levő névaláírásoktól, világos, hogy nem állapítható meg, hogy az említett 15 panaszló aláirta volna a Sz.-féle ajánlási iveket. Figyelemmel tehát arra, hogy a panasz joga csak azokat nem illeti meg, akik bebizonyíthatólag aláírták az elbnfél ajánlási iveit, de az a körülmény, hogy valaki az ö tudtuk és beleegyezésük nélkül nevüket az ajánlási