Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Képviselőválasztás megtámadása. 11 megfizetésére való kötelezettsége az 1925: XXVI. t.-c. 128. §. 5. bekezdése, a megbízottak munkadijainak és költségeinek saját megbizóik irányában való megállapítása pedig az 1896: XXVI. t.-c. 147. §. rendelkezésein alapszik. A költségbiztosíték visszautalása elrendelésének indoka az, hogy a pa­nasz részben sikerre vezetett. (1927. máj. 11. — 2410,1927. — K. sz.) II. Kb. A váci választási kerületben az 1926. évi december hó 8. napján tartott országgyűlési képviselőválasztás alkalmával országgyűlési képviselővé választott Sz. A. m. kir. pénzügyi államtitkár egységes párti programm alap­ján 4734 szavazattal a pártonkívüli legitimista párt részéről fellépett A. Gy.~ val szemben, akire 1204 szavazatot adtak le. Ezt a választást H. Z. váci lakos és 515 társa törvényes időben panasz­szal támadták meg azon az alapon, hogy a választással kapcsolatban az 1925: XXVI. t.-c. 100. §-ánk 3—6. pontjai alá eső olyan szabálytalanságok követtettek el, amelyek a választás eredményére döntő befolyással voltak s ennélfogva a választás érvénytelennek nyilvánítását kérték. A bíróság arra való tekintettel, hogy a benyújtott panaszirat a törvé­nyes kellékekkel bir és hogy a panaszhoz csatolt névjegyzékek alapján meg­állapította, miszerint azt a kerület 8126 választójának több mint 5%-a irta alá, az 1925: XXVI. t.-c. 112. §-a értelmében a panasz tárgyalására határ­napot tűzött ki. /. Alaki kifogások. A megtámadott képviselő azonban törvényes határ­időben beadott védiratában kifogásokat tett a panaszirattal szemben és azt a törvényes alaki kellékek hiánya miatt érdemi tárgyalás nélkül visszautasí­tani kérte. Az első alaki kifogás az volt, hogy a panaszlók tulajdonképpen csak egy meghatalmazást irtak alá s nem az ahhoz fűzött panasziratot is, már pedig az 1925: XXVI. t.-c. 107. §-a szerint panaszlóknak magát a panasz­iratot kell aláirniok. A panaszirat megtekintése alapján megállapítható, hogy az két rész­ből áll. Az első része a 20 oldalra terjedő, lapszámozott gépírásos szöveg: a másik része pedig, amelynek lapszámozása újból kezdődik, 16 oldalra ter­jedő vonalozott ivekből áll, amelyeken a panaszlók névaláírásai láthatók a hitelesítési záradékkal együtt. A panasziratnak ez a második része a követ­kező szöveggel kezdődik: „Alulírottak e panasznak előterjesztésével egy­idejűleg ebben a panasziratunkban adott meghatalmazással meghatalmazzuk dr. M. A. budapesti ügyvéd urat, . . . stb. stb." A hitelesítési záradékban pedig a váci kir. járásbíróság bizonyítja, hogy „ezen panaszirathoz a járás­bíróság által fűzött ezen meghatalmazás"-on szereplő 516 egyén sajátkezü­leg irta alá nevét. A második rész bevezető sorai és a hitelesítési záradék tehát kétség­telenül bizonyítják, hogy az aláírások alkalmával a panaszirat első része már készen volt, hogy azt maga a hitelesítést eszközlő kir. járásbíróság fűzte a névaláírásokat tartalmazó második részhez, amiből szükségképen követ­kezik, hogy a panaszlók nem csupán a meghatalmazást is tartalmazó második részt irták alá, hanem az ezzel szervesen szöveg szerint is összefüggő és ahhoz a bíróság által fűzött és a megtámadási okokat tartalmazó első részt

Next

/
Oldalképek
Tartalom