Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

III Alkotmányjog. említett — a szavazásban törvényellenesen akadályozott választók alatt csak azok érthetők, — akik szavazásra jelentkeztek és mint ilyenek lettek a szavazásban megakadályozva, ami számbavételüket is lehetővé teszi. Minthogy pedig a törvényes választási idő megrövidítéséből jelentkező szabálytalanság a választás érvénytelenítésére vonatkozó indokolásában kifejtettek szerint csak arra enged következtetést, hogy a választás eredményének helyességét kétségessé tenni alkalmas volt és így az ellenjelölt javára irható szavazatoknak számára nézve megbízható adatot nem nyújt, nyilvánvaló, hogy a jelen esetben a 126. §. 3. bekezdése alkalmazást nem nyerhet. Ennek az értelmezésnek a helyességét támogatja egyébként a törvény, mint javaslat idevonatkozó indokolásának az 1915; XVII. t.-c. 8—12. §-ára való utalása is. Panaszosok ugyan azt is állítják és bizonyítani kívánják, hogy Bak községben mintegy 42—45 választó még a szavazás folyamata alatt nyilvánította készségét a szavazásra. Azonban olyan ténykedést részükről, melyből ezt a készséget megnyugtatóan következtethetni lehetne s emellett olyan törvényellenes vagy erőszakos cselekményt, amely a szavazatuk leadását lehetetlenné tette, meg nem jelölte. Azért a bizonyítás elrendelése idevonatkozólag mellőzendőnek találtatott. Mindezeknél fogva a bíróság a panaszosok részéről a 103. §. alapján támasztott azt az igényt, hogy abban a 17 szavazókörben, hol a 78. §. rendelkezései be nem tartattak — a szavazati jogukat nem gyakorolt választók F. T. javára számításba vétessenek — törvényesnek el nem ismerhette. Panaszosok a 103. §. alapján előterjesztett kérelmüket azonban nemcsak a törvény 78. §-ának megsértésére, hanem egyéb okokra is alapították. Nevezetesen állították és bizonyítani kívánták azt is, hogy: jogosulatlan szavazatok fogadtattak el K. I. javára, viszont, hogy a F. T.-ra leadott érvényes szavazatok visszautasíttattak; azonkívül, hogy jogtalanul befolyásolt választók szavaztak le a megválasztott képviselőre és végül, hogy a választási jegyzőkönyv meghamisításával, le nem adott szavazatok vétettek számításba ugyancsak a képviselő javára. Ezeknek a többi panaszállításoknak a tárgyalását azonban a bíróság mellőzte. Mert ha a törvényes választási idő megrövidítése által érintett választókörökben fennmaradt választók nagy száma a bíróság megállapítása szériát csak arra enged következtetést, hogy a választás törvényes eredménye ki nem alakulhatott, de ezek a választók az ellenjelölt javára számításba nern vehetők, az esetleg más jogcímen történő kiigazítás sem tüntethetné fel a választók többségi akaratát magában foglaló törvényes eredményt. Ezeknek a panaszpontok tárgyalásának mellőzése folytán tárgytalanná váltak a Cz. I. és társai választástvédők által F. T. ellen érvényesíteni kívánt megtámadási okok is. Mindezek alapján a bíróság az itélet rendelkező részs értelmében határozott, A panaszlott K. I.-nak és a választástvédőknek az eljárási költségek