Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Képviselőválasztás megtámadása. 9 a törvény 100. §-ának 2., 3., 4. és 6. pontjaira alapított érvénytelenségi okokat is megjelölték. Minthogy azonban a bíróság egymagában a 100. §. 5. pontjára alapított érvénytelenségi ok letárgyalása után is már aggály nélkül megállapíthatván azt, hogy ez a választás a 78. §. rendelkezéseinek bizonyított megsértése miatt érvényében fenn nem állhat, az egyéb érvénytelenségi okok tárgyalását mellőzte. IV. A panaszlók az 1925: XXVI. t.-c. 100. §-a alapján azl a kérelmüket is előterjesztették, hogy a választás megállapított eredményét a bíróság a törvény 125. és 126. §§. értelmében igazítsa ki és ezen az alapon a választás törvényes eredményeképen F. T.-t a zalaegerszegi választókerületben országgyűlési képviselőjének jelentse ki. A bíróság ezt a panaszkérelmet illetően a feleknek kölcsönös meghallgatását és bizonyítékainak előterjesztését csak annyiban rendelte el, amennyiben azt a választás érvénytelenítése iránt előterjesztett panaszkérelem szempontjából lefolytatott tárgyalás kerete szükségessé tette. A bíróságot ennél a rendelkezésénél az vezette, hogy a panaszosok a F. T. javára leadott szavazatokhoz hozzászámítani túlnyomóan és főkép azoknak a választóknak a számát kérték, akik a törvényes szavazási idő megrövidítése által érintett szavazókörökben, a szavazási eljárásban részt nem vettek. A törvény 126. §-ának a kérelem elbírálásánál figyelembe jövő (3) nekezdése akként rendelkezik, hgy: ,,a beadott és érvényesen számbavett szavazatok számához hozzá kell számítani azokat a szavazatokat, amelyekről bebizonyítják, hogy azokat a szavazatszedő küldöttség elnöke törvény ellenére nem fogadta el, illetőleg nem vette számításba, továbbá nyilvános szavazás esetében a szavazásban törvényellenesen akadályozott, vagy a szavazástól tartózkodásra törvény ellenére rábirt választók számát. A hozzászámítás a jelöltnek, illetőleg lajstromnak javára történik, amelyre a szavazat vonatkozott; ha pedig ezt nem lehet megállapítani, a legtöbb szavazatot nyert ellenjelölt vagy ellenlajstrom javára stb." Panaszosok azt vitatják, hogy a szavazási időtartam megrövidítése következtében a szavazásban törvényellenesen akadályozott választók szavazatait kell — az idézett törvényrendelkezés értelmében — F. T. javára számítani. A kérés jogosságának elbírálása annak megítélésétől függ, hogy a törvénynek vonatkozó rendelkezése alkalmazást nyerhet-e a szavazási időtartam megrövidítésének esetére? A törvény általánosságban „szavazásban törvényellenesen akadályozott" választókat említvén, — panaszosok álláspontja szerint — minden törvényellenes cselekmény vagy mulasztás, amely a szavazási eljárás szabályszerű lefolytatását gátolta, a 126. §. idézett rendelkezései alá esnek. Ezzel szemben a bíróság a 126. §. rendelkezéseinek értelmezésénél abból indul ki, hogy a választás törvényes eredményének birói megállapítása is, az egyes jelöltek javára irható szavazatoknak pontos számszerű meghatározását igényli, amiből következik, hogy a törvény 126. §. 3. bekezdésében