Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

8 Alkotmányjog. Kemenedollár, Szentkozmadombja és Zalaháshegy községekben, illetve sza­vazókörökben a törvény 78. §-ának a rendelkezései megsértettek. Ugyanis a 78. §. (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy: ,,nyilt szava­zásnál, ha szavazás céljából már legalább hat óra állott a választók rendel­kezésére, a szavazatszedö küldöttség elnöke egy órától két óráig terjedhető határidőt (zárórát) tűzhet ki," A felsorolt 17 község egyikében sem állott hat teljes óra a szavazók rendelkezésére, azonkívül Bak községben a záróra csak 20 percben, Zalahás­hegy községben pedig csak 45 percben volt megállapítva; Alsóbagod, Hagyá­ros, Lickóvadomos és Nagypáli községekben — a szavazási időtartam be nem tartása dacára — záróra egyáltalában ki sem tüzetett. Viszont Nemesapáti községben már 2 és fél órai szavazás után kitüze­tett a záróra, amikor még csak 116 szavazat adatott le s a négy órán át tartott záróra alatt szavazott még 211 választó. A törvény 100. §. 5. pontja szószerinti rendelkezése szerint a választás érvénytelen akkor: „ha a választási eljárásnak ebben a törvényben megálla­pított szabályait akár cselekvéssel, akár mulasztással megsértették, ha a szabálytalanság mértékéből alaposan lehet következtetni, hogy a szabály­talanság a választás eredményére döntő befolyással volt." Annak vizsgálatánál, hogy a törvényben érvénytelenségi oknak kimon­dott szabálytalanság fenforog-e, a bíróságnak bizonyított tényekből kell kiindulnia; azonban — a törvény rendelkezése értelmében — a választás ér­vénytelenségének megállapításához a bíróságnak a szabálytalanság mértéké­ből levont olyan alapos következtetés utján kell jutnia, hogy a tényekben jelentkező szabálytalanság a választás eredményére döntő kihatással volt. A törvény 78. §. (1) bekezdésében foglalt választási eljárási szabályok­nak a megsértése ebben az esetben bizonyított tényként jelentkezik; kérdés csak az, hogy az adott szabálytalanság mértékéből a 100. §. 5. pontjában megkívánt alapos következtetés levonható-e? Már pedig a bíróság meggyőződése szerint a szóban levő választásnak az eredményét tekintve, amely a megválasztott képviselő javára csak 128 szavazattöbbséget mutat és ezzel szembeállítva azt, hogy a választói névjegy­zékekből, a szavazási jegyzőkönyvekből, illetve rovatos ivekből merített ada­tok szerint a szabálytalanság által érintett 17 szavazókörben még a választói névjegyzékbe felvett oly 959 választó maradt fenn, aki a törvény 75. §-a értelmében a választási bizottság előtt megjelenni tartozott volna, még ha szavazni nem is kívánt és akinek a szavazati jog gyakorlására a t. 78. §-ában meghatározott legalább hat órai időtartam rendelkezésére nem állott, a megállapított szabálytalanság és annak a szavazási eljárásra való kihatása mértékéből alaposan lehet következtetni arra, hogy az a választás eredmé­nyének kialakulására döntő befolyással volt, oly értelemben, hogy a meg­állapított eredmény helyessége és így törvényessége kétségessé vált. Ezért a bíróság a panasz következtében a választást érvénytelennek mondotta ki. Megjegyzi a bíróság, hogy a panaszosok panasziratukban még egyéb,

Next

/
Oldalképek
Tartalom