Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Rendes bíróság hatásköre. 133 lözték, a Hatásköri Bíróság az iratokat a jogerő tárgyában szükséges pótlás végett előbb a gyulai kir. törvényszéknek, majd pedig a sarkadi járás szol­gabírói kirendeltségének rendelettel visszaküldte. A Hatásköri Biróság részéről elrendelt póteljárás foganatosítása után mind a rendes bíróságnak, mind a közigazgatási hatóságnak a hatáskört megtagadó végzése jogerőre emelkedett. II. Nyilatkozat a törvényes határidőben nem érkezett. Az izraelita hitközség, mint szolgálatadó és az általa felfogadott ri­tuális metsző, mint hitközségi alkalmazott közötti jogviszony nem magán­jogi természetű és így az ebből a jogviszonyból folyóan az alkalmazott részé­ről a hitközség ellen támasztott illetménykövetelés elbírálása csak abban az esetben tartozhatnék rendes biróság hatáskörébe, ha volna olyan törvé­nyes jogforrás, amely a szóban levő igény elbírálását kifejezetten a ren­des biróság hatáskörébe utalja. Ilyen értelmű törvényes jogszabály azonban nemcsak hogy nincsen, de sőt az izraelita hitközségnek ügyeinek és az anya­könyvi ügyhöz való viszonyuknak szabályozása tárgyában kibocsátott 1191/ 1888. V. K. M. számú rendelet 7. pontjának második bekezdése éppen ellen­kezőleg úgy rendelkezik, hogy abban az esetben, ha a felek az izraelita kongresszusi vagy orthodox szervezési szabályzatban előirt hitfelekezeti vá­lasztott biróságnak magukat alávetni nem akarják, az izraeliták között hit­községi életükben felmerülő vitás ügyek a rendeletben megjelölt közigazga­tási hatóságok hatáskörébe tartoznak, A közigazgatási hatóságok hatáskörén nem változtat az a körülmény sem, hogy a metsző a hitközségnek szerződéses alkalmazottja volt. Nem vál­toztat pedig azért, mert ennek a szerződésnek nem magánjogi jogviszony szolgált tárgyául, továbbá, mert amint a feleknek nem lett volna joguk ahhoz, hogy a hitközségi alkalmazotti jogviszonyt szabályozó szerződésből felmerült vitás kérdésben a ma is joghatályos törvényes rendeletnek a közigazgatási ha­táskört megállapító szabályával szemben az abban egyedüli eltérésként megen­gedett hitközségi választott biróság esetén kívül bírósági hatáskört kikösse­nek, úgy a hatáskörről egyáltalán nem is rendelkező szerződés megkötésének puszta tényével még kevésbbé módosulhatott a törvényes jogszabályon ala­puló hatásköri jogállapot. Mindezeknél fogva ebben az ügyben a rendes biróság és a közigazga­tási hatóság között felmerült nemleges hatásköri összeütközést a közigazga­tási hatóság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. (1927. Hb. 26.) 309. Köztestületek (állam, törvényhatóságok, községek) ál­tal létesített és fenntartott kórházak nem magánvállalatok, ha­nem a közegészségügynek, vagyis közigazgatási célnak szolgá­latában álló közintézmények. Ehhez képest azok az egyének, akik mint orvosok, az ilyen intézményeknél vállalnak szolgálatot, tekintet nélkül alkalmazásuk jellegére, (főorvos, alorvos, segéd­orvos, stb.) közalkalmazottak. A közalkalmazotti minőségre és a közigazgatási hatóság

Next

/
Oldalképek
Tartalom