Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

132 Hatásköri ügyek. nék a rendes bíróság hatáskörébe, ha volna olyan törvényes jogforrás, amely a szóbanlevő igény elbírálását kifejezetten a rendes bíróság hatáskörébe utalja. Hb. I. S. J. sarkadi lakos a gyulai kir. törvényszékhez 1927. évi január hó 2. napján benyújtott keresetlevelében azt adta elő, hogy a sarkadi autonóm orth. izr. hitközség 1924. évi július hó 16. napján kelt szerződéssel metszőnek alkalmazta őt az 1924. évi június hó 22-ikétől számított 3 évre havi 250 kgr. buza napi árából, évi 40 q tűzifából, szabad világításból, a pénzbeszedésért 2%, a requiemek kihirdetéséért 10% részesedésből álló járandóságért, amelyhez még a temető látogatásáért járó adományok, az öszszes vágatási dijak, lakás természetben és a szokásos mellékjövedelmek (az öszi ünnepeken szokásos adományok, farsangi adományok, húsvéti pászka és tojásjuttatás, templomi felajánlások, stb.) járultak. Alkalmaztatását azonban a hitközség 1926. évi július hó 6-án három hónapra felmondotta, vagyis az 1927. évi július hó 22-én lejáró szerződést egyoldalúan felbontotta, anélkül, hogy a szerződés hátralevő időtartamára (8 és fél hónapra) járó illetményeit kiegyenlítette volna. Ennek folytán S. J. kérelme arra irányult, hogy a bíróság a sarkadi aut. orth. izr. hitközséget a leszolgált időre hátralékos 1.800.000 K járandóság, továbbá a szerződési idő hátralevő részére 25,500.000 K, összesen 27,300.000 K tőke megfizetésére végrehajtás terhével kötelezze. A gyulai kir. törvényszék 1927. évi január hó 18. napján P. 9 1927—1, sz. alatt kelt végzésével a keresetlevelet a Pp. 141. §-a értelmében a Pp. 180. §-ának 1. pontjában körülirt pergátló körülmény fennforgása miatt hivatalból visszautasította, mert eltekintve attól, hogy a per tárgyává tett jogviszony, mint magánjogi jogviszony is a Pp. 1. §-ának 2. ej pontja értelmében a kir. járásbíróság hatáskörébe tartoznék, az 1191 1888. V. K. M. számú rendelet szerint, amennyiben a felek a 26.915 1871. V. K. M. sz. rendelettel szervezett hitközségi választott bíráskodást igénybe venni nem akarnák, a kereseti jogvita eldöntése közigazgatási, tehát nem polgári perutra tartozik. S. J. azután a sarkadi járás szolgabírói kirendeltségéhez fordult kérelmével. A sarkadi járás szolgabírói kirendeltsége azonban 1927. évi március hó 28. napján 178/1927. szám alatt kelt végzésével S. J.-t panaszával szintén elutasította. A végzés indokolása szerint a panaszos, mint metsző, szerződéses alkalmazottja volt a hitközségnek s így panaszának elbírálására nem a közigazgatási hatóság, hanem a rendes bíróság hivatott. Az 1191/1888. V. K. M. rendelet utolsó bekezdése a hitközségi vitás ügyeket, amennyiben a felek a hitközségi választott bíróságnak magukat alávetni nem hajlandók, közigazgatási hatóság elé utalja ugyan, ez a rendelkezés azonban csak a közjogi természetű hitközségi ügyekre vonatkozik. Ezek közé pedig a hitközségi szerződéses alkalmazottak bérkövetelési vitás ügye nem tartozik. A sarkadi szolgabírói kirendeltség ezután a Hatásköri Bírósághoz terjesztette fel az iratokat. Minthogy a hatáskör kérdésében hozott határozatok a jogerőt nélkü-