Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

126 Pénzügyi jog. 285. 901/1925. P. M. r. 8. §. /. A tlkönyvi hatósághoz bekebelezés vagy előjegyzés végett bemutatott váltón lerótt illetéket benyújtás előtt kell kiegészíteni, ez az illeték tehát a benyújtás tényével esedékesssé válik s az nem téríthető vissza azon a címen, hogy a kért bekebelezés vagy előjegyzés megtagadtatott, vagy hogy a kérvény határozathozatal előtt visszavonatott. II. A fölösen és tartozatlanul lerótt illeték visszatérítendő, mert az 1925. évi 901/P. M. számú rendelet 9. §-ában foglalt visszatérítési tilalom csak a váltó után valóban járó illetékre, de nem a fölösen és tartozatlanul lerótt illetékre is vonatkozik. (Kb. 1927. ápr. 5. — 17275/1926. — P. sz.) 286. 1920: XXIV. t.-c. 13. §. 5. p. Ha a közkereseti társaság megalakulásakor az egyik tag az árukészletét annak értékét meghaladó passivummal viszi be, minthogy tiszta vagyonérték nincs, szerződési illetéket követelni nem lehet. (Kb. 1927. okt. 28. 16960/926. P. Pkjt. IX. 64.) 287. 1920: XXIV. t.-c. Ha a társaságba bevitt ingatlan a bevivőnek nem tulajdona, hanem azt a bevivő csak bérben birja, a betét ingóbetétnek tekintendő. (Kb. 1927. okt. 5. — 8905 1927. — P. sz.) 288. 111. szab. 148. §. Az illeték ellen felebbezési joga annak is van, akinek terhére az közvetlenül ugyan nem szabatott ki, de aki érdekelt. Kb. A bélyeg- és illetékszabályok 148. §-a, melyre a megtámadott végzés alapítva van, csak a fellebbezési határidőt állapítja meg a fizetési meghagyás kézbesítésétől számítandóan, de nem zárja ki azon érdekelt felek felebbezési jogát, kiknek terhére az illeték ki nem szabatott s az 1896: XXVI. t.-cikknek azon intézkedéséből, hogy minden érdekeltnek panaszjoga van az illetéknek tárgyában hozott másodfokú határozatok ellen, az következik, hogy minden érdekelt jogorvoslattal támadhatja meg a reájuk nézve sérelmes elsőfokú intézkedéseket is. Minthogy pedig a zálogjogot szerzett hitelező a terhére a zálogjog végrehajtás utján történt bejegyzése után kiszabott illetéket az 1881: LX. t.-c. 192. §-a értelmében a jelzálog tárgyának vételárára, mint végrehajtási költséget felszámíthatja, sőt a bejegyzési illetékre nézve a kincstárt megillető törvényes elsőségnél fogva a kincstár a zálogjognak a követelés kielégítése után ki nem törlése esetében a jelzálog tárgyából is kielégítést szerezhet, a panaszlók, mint jelzálogos adósok érdekelve vannak az illeték jogossága kérdésében. (1926. szept. 17. — 280/1925. — P. sz.) 289. 1914: XLIII. t.-c. 75. §. A bélyegelőjegyzés kedvezménye a végrehajtási zálogjog bejegyzésére is kiterjed. Kb. Panaszos ellen az illeték kirovása kielégítési végrehajtást elrendelő biróí végzés alapján a végrehajtási zálogjog telekkönyvi bekebelezésé-