Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Egyéb illetékügyek. 127 vei kapcsolatban a bejegyzési illeték le nem rovása miatt történt. A perbíróság azonban panaszos részére a bélyegelőjegyzés melletti perelhetés kedvezményét engedélyezte, amint ez a tárgyiratok alapján megállapítható. Ez a kedvezmény az 1914. évi XLIII. l.-c. 75. §. harmadik bekezdése értelmében kiterjed mindazokra a birói határozatokra és iratokra, amelyeknek illetéke a felet akár az elsöfokon, akár a felebbvitelí, akár a végrehajtási eljárásban terhelné. Az elörebocsátott ügyállás szerint nyilvánvaló, hogy a kérdéses illeték a végrehajtási eljárásban merült fel, mert a végrehajtási zálogjog telekkönyvi bejegyzése valójában az elrendelt kielégítési végrehajtásnak az ingatlanokra való foganatosítása, tehát a végrehajtási eljárás során keletkezett oly birói határozat, amelyre a bélyegelőjegyzés melletti perelhetés kedvezménye szintén kiterjed. (1926. jun. 25. — 11844/1926. — P. sz.) 290. 1920: XXXIV. t.-c. 57. §. és 101. §. A felfüggesztő feltételhez kötött ingatlan adásvételi szerződés illetékezésre a szabályszerű időben bemutatandó. Ennek elmulasztása miatt kirótt birság akkor is jogos, ha a feltétel be nem következése miatt az illeték töröltetik. (Kb. 1926. aug. 17. — 17203 926. P. Pkjt. IX. 103.) 291. Az 5001/1924. P. M. sz. rendelet 21. §-ában foglalt rendelkezésekből helyesen az következik, hogy e rendelet életbelépése előtt papirkoronában már kiszabott és fizetési meghagyás kézbesítésével érvényesített illetékeket a jogorvoslati eljárás során is papirkoronában kell megállapítani és az ily illetékeknek aranykoronára való átszámítása is a fizetési meghagyás kézbesítését követő 30-ik napnak megfelelő értékviszony szerint csak annyiban történhetik, amennyiben a végleges megállapítás öszszege az 1924. évi június 30-ig teljesített befizetésekkel fedezve nem volna. (Kb. 22.184/1926. P. sz.) 292. 1920: XXXIV. t.-c. 126. §. Az üres telken emelt épület után az illetékegyenérték fizetési kötelezettség már az építkezés befejezésével, illetve a használatbavételt követő hó 1-ével kezdődik. Kb. Az építkezés idején érvényben állott 1887. évi XLV. t.-c. 6. és 9. §-ai az építkezés utján szerzett épületek illetékegyenérték mentességére vonatkozó külön jogszabályt nem tartalmaznak s igy az a körülmény, hogy a panaszostól az épület után is a telek megszerzésétől számított 10 év eltelte utáni időre követeltetik a panaszolt határozattal illetékegyenérték, annál kevésbbé lehet sérelmes, mert az építkezés vagyonátruházás utján történt szerzésnek nem tekinthető és az 1920. évi XXXIV. t-c. 126. §-ának c) pontja szerint az üres telken emelt épület után az illetékegyenértékfizetési kötelezettség már az építkezés befejezésével, illetőleg a használatba vételt követő hó 1-ével veszi kezdetét. (Kb. 1926. dec. 10. — 18426/1925. — P. sz.)