Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

116 Pénzügyi jog. 242. 111. szab. 54. §. Ugyanazon kelettel, ugyanazon tanuk előtt és magán a főügyletről kiállított okiraton kiállított kezességi nyilatkozat a főügylet iránti okmányban kikötöttnek tekintendő és külön illetékezés alapja nem lehet. (Kb. 1926. okt. 13, — 5814/1926. — P. sz.) 243. 111. szab. 95. §. Azért, mert az ügyletben valaki javára kikötés van, az ügyleti illetéket tőle mint harmadik személytől követelni nem lehet. Kb. Az illeték a megleletezett okirat, mint a panaszló által kiállított kölcsönszerződés után követeltetik. Azon okirat szerint M. A. és F. J., mint a panaszló részvénytársaság 10.000 darab részvényéből 8100 darab tulajdonosai a maguk nevében abban állapodtak meg a T. Bank és Kereskedelmi Részvénytársasággal, hogy részvényeiket kézizálogként átadják ennek a részvénytársaságnak, ez pedig köteles lesz a panaszlónak 70,000.000 korona kölcsönt adni, mely kölcsön a panaszló részvénytársaság alaptőkéjének 10,000.000 koronáról 80,000.000 koronára történendő felemelése után kibocsátandó 70,000.000 korona értékű, uj részvényeknek a kölcsönt adó fél részére való átadásával nyer kielégítést. Minthogy ezen megállapodásban a panaszló részvénytársaság ügyletkötő félként nem szerepel s az attól járó illetékekért a bélyeg- és illetékszabályok 89. §) a) pontja és 95. §. 1. pontja értelmében csak az okirat kiállítója és elfogadója felelős, ez a felelősség pedig harmadik személyre akkor sem terjeszthető ki, ha az ügyletben valamely az ő javára szóló kikötés, foglaltatik, az illeték a panaszlótól nem jogosan követeltetik. (1927 jun. 28. — 7290/1925. — P. sz.) 244. 111. szab. 101. §. Társasági szerződés után járó illeték azért, mert a társaság néhány havi fennállás után feloszlott, jogszabály hiányában nem törölhető. (Kb. 1926. nov. 10. — 484 1926. — P. sz.) 245. 111. szab. 101. §. Váltókötelezettséget vállaló javára történt kézizálog-lekötés járulékos ügylet, melynek hatálya a íőügylet sorsától függ. Ha tehát a váltóhitel nyújtása megtagadtatott, a kézizálog lekötéséről szóló megállapodás még a foganatba menetel előtt megszűntnek tekintendő, az után tehát illetékét kiróni nem lehet. (Kb. 1926. okt. 22. — 17759 1926. P. sz.) 246. 111. szab. 101. §. A jelzáloglekötéssel kapcsolatos biztosítási okiraton alapuló hitelezési ügylet akkor tekinthető foganatba mentnek, ha vagy az engedélyezett hitel akár részben is igénybe vétetett, vagy a jelzálog lekötés alapján az engedélyezett hitel erejéig a zálogjog bekebelezése telekkönyvileg megtörtént. (Kb. 1927. márc. 15. — 15723 1926. — P. sz.)