Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Okirati illeték. 117 247. Dl. díjj. 14. tétel x. pont. Nagykorusítási ügyben a kiskorú szüleivel felvett jegyzőkönyv illetékmentes. (Kb. 1927 íebr. 12. 25607 926. P. sz.) 248. 111. díjj. 20. tétel. Ha az albérlő az általa bérelt helyiségek építési költségét az albérletbe adónak megtéríti, ez nem mint építkezési szerződés, hanem mint az albérleti szerződés mellékszolgáltatása vonandó illeték alá. (Kb. 1927. ápr. 28. — 7292 1925. — P. sz.) 249. 111. díjj. 20. tétel. A részrevaló gazdálkodás iránt kötött szerződés mint haszonbérleti szerződés vonandó ílletékezés alá. Kb. Az illetéktörvények és szabályok hivatalos összeállításának 1. §. A. pontja szerint minden jogügylet, mely a polgári törvények szerint jogokat alapit, átruház, erősbít, megváltoztat vagy megszüntet, bélyeg- és jogilleték tárgyát képezi, az említett szerződés illetékkötelezettsége tehát kétségtelen, akár szolgálati, akár haszonbérleti szerződésnek minősül is az. Szolgálati szerződésnek azonban nem lehet minősíteni. Ily szerződés ugyanis akkor létesül, amidőn a szolgálattételre vállalkozó a szolgálatadó irányában bizonyos szolgálatok megtételére, az pedig dij fizetésére kötelezi magát. Ez esetben a panaszos a gazdaság vezetésére, tehát szolgálattételre vállalkozott s ezért bizonyos mennyiségű természetbeni járandóságban is részesü ugyan, ámde kötelezettséget vállalt arra is, hogy a birtok használata lejében évnegyedenként előre meghatározott mennyiségű rozs értékének megfelelő összeget fizet a föld tulajdonosának, viseli a gazdaságok viteléhez szükséges pénzösszeg kamatainak lla részét, sőt a netáni veszteség Va részét is s a gazdaság tiszta jövedelmének % részét a földtulajdonos kapja. Itt tehát egyik részről nemcsak szolgálat teljesítéséről s ennek fejében a másik fél részéről nem csupán díjazás adásról s így nem szolgálati viszonyról, hanem az egyik szerződő fél földbirtokán bizonyos előre meghatározott haszonrészesedés mellett, közös kockázatra folytatott mezőgazdasági vállalat folytatásáról van szó, ez pedig, amint a panaszos kereseti adó ügyében 20.793/1925. P. sz. alatt meghozott ítéletében ez a bíróság már kimondotta, részre való gazdálkodásnak minősül. Az általános kereseti adóról szóló 1922: XXIII. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 1922. évi 180.000. sz. utasítás 6. §. (4.) bekezdésének a) pontja a részre gazdálkodókat a földhaszonbérlők közé számítja. Ennélfogva a részre való gazdálkodás iránt kötött szerződést az illetékszabályok szempontjából nem lehet másnak, mint az illetékdijjegyzék 20. tétel szerint illetékezendő haszonbérleti szerződésnek minősíteni. E törvényhely szerint az illeték a bérlő által teljesítendő szolgáltatások értéke után II, fokozat szerint szabandó ki. Minthogy a panaszos a szolgáltatásoknak az illeték kiszabása során két évre összesen 72.000 aranykorona értékben való megállapítását nem tette vitássá, az 1925. évi 5001 /P. M. sz. pénzügyminiszteri rendelethez csatolt táblázat II. fokozata szerinti 1080 aranykorona illeték kiszabása iogos és helyes.