Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

111) Pénzügyi jog. 208. 5007/1924. P. M. r. 24. §. Szabályszerű fegyvertartási engedéllyel biró mezőőr a rókát, mint dúvadat vadászjegy nélkül is bármikor pusztíthatja. (1927 szept. 17. — 21203/1926. — P.) Részvénykibocsátás! illeték. (1920: XXIV. t.-c. 14. §.) 209. 1920: XXIV. t.-c. 14. §. Az alapítási költség a részvényilleték alapjához nem számítható. Kb. A bíróság állandó gyakorlata szerint az alapítási költség nem alkotó része a részvénykibocsátási árnak, mert az 1920. évi XXIV. t.-c. 14. §-a szerint az illeték alapja csak az az összeg lehet, amelyet a részvényjegyzők a társaság céljaira az alaptöke és esetleg tartaléktöke létesítése vagy gyarapítása végett a részvénykibocsátási ára fejében fizetnek. Minthogy pedig az alapítási költség ilyen vagyonbetétnek nem tekinthető, az 5000 korona alapítási költséget helytelenül vették figyelembe az illeték alapjának megállapításánál. (1926 jun. 25. — 6180/1925. — P. sz.) 210. 111. szab. 69. és 71. §., 1920: XXIV. t.-c. 14. §. 1. pont. Ha az alaptőke külföldi fizetési eszközben fizettetett be, a részvénykibocsátási illeték alapját nem a befizetés időpontja szerinti, hanem azon időpont szerinti érték alapulvételével kell megállapítani, amikor a kincstár joga az illetékre megnyílt. (Kb. 1926 nov. 26. — 16175/1926. P. — Pkjt. IX. 63.) 211. 1920: XXIV. t.-c. 14. §. Részvénytársaság alapítóinak felelőssége a részvénytársaság megalakulásával megszűnik, az alakulással felmerült illetékekért tehát ettől kezdve csak a megalakult részvénytársaság felelős. (Kb. 1927 máj. 17. — 6221/1924. — P. sz.) 212. 1920: XXIV. t.-c. 15. §. Szövetkezeteknek a tagjaitól való kölcsönvétel önmagában hitelügyletekkel való hasznothajtó foglalkozást még nem jelent. Kb. Az e helyről elrendelt bizonyítási eljárás során 1926 július 16-án felvett jegyzőkönyvben foglalt az a megállapítás, hogy a panaszos szövetkezet tagjaitól készpénzkölcsönöket vett fel és ezen kölcsönök után tagjainak kamatot fizetett, a panaszossal szemben az 1920: XXIV. t.-c. 15. §-ának 3. pontjában és 16. §-ának 2. bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazását, mert a kölcsönvétel önmagában hitelügyletekkel való hasznothajtó foglalkozást még nem jelent, ki nem zárja, azt pedig a megtámadott határozat sem állítja, hogy a panaszos szövetkezet tagjainak a törzsbetét vagy üzletrész 5%-át meghaladó osztalékot nyújthatna, illetőleg, hogy a kifizetett osztalék után az 1920: XXIV. t.-c. 16. §. 2. bekezdésében megállapított első fokozatú illetékei a panaszos be nem fizette volna. (23687 926. P.) Vagyonátruházási illeték. (1920: XXIV. t.-c.) 213. 1920: XXIV. t.-c. 3. §. Bérlőnek az a szerződési kötelezettsége, hogy a bérlet tárgyát tevő ingatlanra saját költségén