Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Vagyonátruházási illeték. 111 emeletet épít, amely a szerződési idő lejártával minden megtérí­tési igény nélkül a bérbeadó tulajdonába megy át, de amely emeletért a bérleti idő alatt bér nem jár, ingó adásvételi illeték alá esik. (Kb. 1926 febr. 26. — 6159,1924. — P. sz.) 214. 1920: XXIV. t.-c. 14. §. 3. pont. Részvénytársaság ala­kulásakor csak a társaságba vitt ingatlanok értékétől van külön illetékkiszabásnak helye, mig az ingók értékétől nincs, mert az 1920: XXIV. t.-c. 14. §-a összintézkedéseiből következik, hogy a részvénytársaságok alapításakor a társaságba vitt ingók utáni illeték a részvénykibocsátás után járó illetékekkel fedezve van. (Kb. 1926 okt. 20. — 5876/1926. — P. sz.) 215. 1920: XXXIV. t.-c. 17. §. Ajándékozási illeték nyilván­tartásának akkor is helye van, ha a haszonélvezet az ajándékozó részére tartatott fenn. Kb. Az 1920. évi XXXIV. t.-c. 17. §-a alapján ki kellett mondani, hogy az illeték az ajándékozó haszonélvezeti jogának megszűntéig nyilvántar­tásba veendő, mert a haszonélvezet fenntartásával kötött ügyletek felfüg­gesztő feltétel mellett kötött ügyleteknek minősülnek, a hivatkozott törvény­szakasz szerint pedig az ily ügyletek után járó illeték nyilvántartásba véte­lének általában tehát akkor is helye van, ha a haszonélvezet az ajándékozó részére tartatik fenn, nem pedig csak akkor, — amint azt a panaszolt hatá­rozat megállapítja, — amikor a haszonélvezet harmadik személy részére köttetik ki. (1926 nov. 24. — 6266/1926. — P. sz.) 216. 1920: XXXIV. t.-c. 21. §. Ha az adásvételi szerződésben az illeték fizetését az illetékmentes szerződő fél magára vállalta, az illetéket a mentességre való tekintet nélkül elsősorban ettől a szerződő féltől kell követelni. (Kb. 1928 jan. 24. — 1492/1927. — P. sz.) 217. 1920: XXXIV. t.-c. 26. §. Az illeték kiszabása előtt fenn­tartás nélkül elfogadott értéktől a jogorvoslati eljárás során sem lehet eltérni. (Kb. 1927 jan. 12. — 9842/1926. — P. sz.) 218. 1920: XXXIV. t.-c. 27. §. Ha az illeték kiszabásánál a törvényszerű legkisebb értéket veszik alapul, a mellékszolgálta­tások értékét a törvényszerű legkisebb értékhez hozzáadni nem lehet. (Kb. 1928 jan. 24. — 1533/1927. — P. sz.) 219. 1920: XXXIV. t.-c. 27. §. A törvényszerű legkisebb ér­ték kiszámításánál a jogerős házadó-alaptól nem lehet eltérni azon a cimen sem, hogy a házadó alapja tévesen állapíttatott meg. (Kb. 1927 máj. 6. — 16868/1926. — P. sz.) 220. 1920: XXXIV. t.-c. 33. §. Az özvegység tartamára meg­állapított haszonélvezet után kiszabott illeték az 1920: XXXtV.

Next

/
Oldalképek
Tartalom