Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)
106 Pénzügyi jog. ennélfogva az 1921. évi XXXIX. t.-c. 49. §-ában foglalt rendelkezésre való tekintettel a panaszos cég ezzel az uj ügylettel kapcsolatos adófizetési kötelezettségének teljesen eleget tett akkor, amidőn az első szállíás után lerótt, de a stornirozás folytán visszajáró és levonásba hozható forgalmi adó beszámításával csupán a kézhezvett értéktöbblet után rótta le a forgalmi adót. (23280/926. P.) 187. 1921: XXXIX. t.-c. 49. és 55. §. Adóbevallásban adóalapból történő levonásnak csupán az esetben van helye, ha az adóköteles fél a bevételezett és forgalmi adó alá vont összeget — az áruszállítási ügylet hatálytalanná válása miatt — utóbb visszafizette. Akkor azonban, mikor az adó tévedésből fizettetett be, 6 hónapon belül kérhető adóhelyesbítésnek, illetve adóvisszatérítésnek van helye. (1927 febr. 11. — 6394/1926. — P. sz.) 188. 1921: XXXIX. t.-c. 63. §. Ha az adóbefizetés késedelme csak 30 nap volt, nem lehet két hónapi késedelem alapul vételével megállapítani az adópótlékot azon a cimen, hogy a 30 nap két naptári hónapba nyúlt át. (1926 okt. 8. — 8616/1925. — P. sz.) 189. 1921: XXXIX. t.-c. 63. §. Ha az adózó az adót kellő időben befizette s csupán a vallomásí ivet nyújtotta be késedelmesen, adópótlékot követelni nem lehet. (Kb. 1926 okt. 15. — 19430 925. P. — Pkjt. VIII. 115.) 190. Az a körülmény, hogy a vevő a vételárat utóbb valutaromlás folytán valorizálva fizette meg, panaszosnak adólerovási kötelezettségét nem érintheti, ha panaszos a forgalmi adót megfelelő jobb valutában már előbb megfizette. Kb. Adózó fél 1923. évi július hó 26-án L T.-nak eladott épületfát 3,826.362 koronáért, mely kialkudott vételár után a forgalmiadót le is rótta. Minthogy azonban a vevő a vételárat csak utólag és a korona romlása következtében 8,070.420 koronával egyenlítette ki, a pénzügyigazgalóság B. I. eladót a különbözet után járó forgalmi adónak pótlólagos lerovására kötelezte. B. I, ez ellen jogorvoslati kérelmével a pénzügyminisztériumhoz fordult, — a pénzügyminisztérium azonban ezt a kérvényt, mint panaszt, a közigazgatási bíróság hatáskörébe utalta. A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyet adott és a pótlólag előirt forgalmi adónak törlését elrendelte, mert panaszos az ügylet megkötése idejében a valódi és kialkudott vételárnak megfelelően az akkori valuta szerinti pénzben rótta le a forgalmi adót. Az a körülmény, hogy a vevő a vételárat utóbb valutaromlás folytán valorizálva fizette meg, panaszosnak adólerovási kötelezettségét nem érintheti, mivel panaszos a forgalmi adót megfelelő jobb valutában már megfizette. (22314/926. P.)