Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Általános forgalmi adó. 105 A beszerzett házbérvallomási ivböl kitünőleg a bérbeadás után a panaszost házadó alá vonták még pedig olyképen, hogy a kimutatott nyers bevétel 30%-át üzletfelszerelés cimén az adóalapból levonásba hozták. Minthogy nincs adat arra, hogy a panaszos a szóban forgó helyiségeken kivül szinház céljára szolgáló felszerelt helyiségeket több izben és ismétlődően bérbeadott volna, tehát hogy oly célra berendezett helyiségek bérbeadásával üzletszerűen foglalkoznék, az ingatlan bérbeadásából befolyó bevétel pedig az említett törvényszakasz értelmében forgalmi adó alá nem vonható és ismétlődés hiánya folytán a felszerelési tárgyak használatának átengedéséért kapott összeg sem tekinthető kereseti tevékenység körében történt olyan áruszállításnak, avagy munkateljesítménynek, amely az említett törvénycikk 30. §-a értelmében forgalmi adó alá esnék: a rendelkező résznek megfelelően kellett határozni. (1926. szept. 17. — 9485/1925. — P. sz.) 183. 1921: XXXIX. t.-c. 38. §. Általános forgalmi adómentesség nem igényelhető azon a cimen, hogy az áru a vámilleték lefizetése, de a vámfelpénz elengedése mellett hozatott be. (Kb. 1928. ápr. 29. 9509 926. P. Pkjt. VIII. 111.) 184. 1921: XXXIX. t.-c. 48. §. Nem jár felemelt forgalmiadó vagy adópótlék, ha szóbeli szerződéssel történt ingó adás-vétel illetékkiszabásra az átruházástól számított 30 napon belül bejelentetett, illetékkiszabásnak azonban helye nem lévén, a bejelentés a forgalmi adóhivatalhoz továbbíttatott, de ide már az ügylet létrejöttétől számított 30 nap eltelte után érkezett. (Kb. 1927. aug. 2. 16826/926. P. Pkjt. VIII. 148.) 185. 1921: XXXIX. t.-c. 39. §. Az árunak igazoltan külföldre szállítása esetében kapott ellenszolgáltatás adómentességét nem szünteti meg az a körülmény, hogy az eladás és az üzlet lebonyolítása belföldi cég közvetítésével történt. (1927 márc. 18. — 12.432/1926. — P. sz.) 186. 1921: XXXIX. t.-c. 49. §. Szállított árunak kicserélése nem esik forgalmi adó alá. Kb. A kicserélt munkásbakancsok 204 millió koronára tett forgalmi értéke után megállapított forgalmi adót fenntartani azért nem lehetett, mert a nem vitás tényállás szerint a panaszos részvénytársaság a Salgótarjáni Kőszénbánya r. t.-nak szállított 3000 pár munkásbakkancsból 1000 darabot utóbb kicserélt nagyobb számozású és drágább bakancsra, tehát saját áruját ugyancsak saját árujával cserélte ki, ez pedig nyilvánvalóan nem tekinthető a panaszos cég részéről eszközölt olyan uj áruszállításnak, amelynek ellenértékét a panaszos áruban, azaz a megrendelő által visszaadott 1000 darab bakancsban kapta volna meg, hanem a jelen esetben az elsőizben szállított 1000 darab bakancsra vonatkozó áruszállítási szerződés storniroztatott és helyette 1000 darab más minőségű bakancsra nézve jött létre áruszállítás;