Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Általános forgalmi adó. 103 176. 1921: XXXIX. t.-c. 33. §. Ha a kir. közjegyző vagy ügyvéd a szolgálatot igénybevevő ügyfél helyett az okiratot felülbélyegzi és az erre fordított kiadását a félnek felszámítja és tőle beszedi, ez után az összeg után általános forgalmiadó nem jár. Kb. Az 1921: XXXIX. t.-c. 33. §-a értelmében az ellenértékhez nem számíthatók hozzá azok a kiadások, melyeket a munkateljesítő a megbízó helyett köteles teljesíteni. Ily kiadásnak tekintendő az is, ha a kir. közjegyző a szolgálatát igénybe vevő ügyfél helyett az okiratot felbélyegzi és az erre fordított kiadását a félnek felszámítja és tőle beszedi, ez után az összeg után általános forgalmiadó nem jár. Ezt az elvet különben kimondja az ügyvédekre nézve a 130.000/1921. P. M. sz. rendelet 42. §-a is, és ez a rendelet nem zárja ki, hogy a nevezett elv a kir. közjegyzőkre nézve is alkalmaztassák, mivel a felhívott szakasz az ügyvédeket és orvosokat csak példaként hozza fel, tehát az elv alkalmazását nem korlátozza csupán az ügyvédekre és orvosokra. (2870/926. P.) 177. 1921: XXXIX. t.-c. 33. §. Ha az átruházó az eladott árut nem maga szállítja a vevőhöz, hanem más vállalkozó eszközli a szállítást, az ezzel felmerülő költség, mint nem az eladó kereseti tevékenységéből eredő bevétel az eladó adóalapjához hozzá nem számítható. (Kb. 1927 márc. 10. 2704 1926. P.) 178. 1921: XXXIX, t.-c. 34. §. Csőd esetében az egyes ügyletek utáni általános forgalmi adót a csődtömeggondnok tartozik leróni. Kb. Már magából az 1921. évi 39. t.-c. 34. §-a utolsó bekezdésének azon rendelkezéséből is, hogy az általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége, csőd esetén a csődtömeggondnokot terheli, kétségtelenül kitűnik, hogy a csőd elrendelése az általános forgalmi adó kötelezettségére befolyással nincs, és csőd esetén is az általános forgalmi adó az egyes ügyletek után éppen ugy fizetendő, mintha a csőd el sem rendeltetett volna, csakhogy nem a vagyonbukott, hanem a tömeggondnok által, aki nemcsak az adófizetési kötelezettség, hanem az ügyletek tekintetében, mint szerződő fél a közadós helyébe lép és igy az ügyletek tekintetében annak személyes és jogi minősítését is magára ölti. Már pedig kétségtelen, hogy az áruraktár teljes kiárusítása is általános forgalmi adó alá eső önálló, bevétel elérésére irányuló kereseti tevékenység. Támogatják ezt a megállapítást a csődtörvény rendelkezései is, melyek szerint a csődvagyon kezelése és az afelett való rendelkezés a közadósról a tömeggondnokra megy át, tehát amennyiben valamely ügyletnek a közadós személyiségében rejlő valamely tulajdonság ad különös minősítést, pl. hogy az ügylet csak azért kereskedelmi ügylet, mert a közadós kereskedő volt, ez a minősítés nem változik meg azáltal, hogy a rendelkezési jog a közadós helyett most már a tömeggondnokot illeti. (1927 márc. 24. — 23944/1926. — P. sz.)