Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)
Társulati adó. 75 Panaszos vállalat a tartozások keletkezésének időpontjára nézve érvényben volt árfolyamokon értékelte külföldi tartozásait, tehát nem magasabban, mint a 13. §. 14. pontjához fűzött utasítás megengedi és ezért panaszának helyet kellett adni. Az 1924. évi 60.400,638 korona nyereségből a kifogásolt 21.224,467 korona 72 fillér különbözetet leszámítva 45.236,170 korona adóköteles nyereség mutatkozik, vagyis aranykorona értékre (17.000-es osztószámmal) átszámítva, 2661 korona, amely után a 16% társulati adó 425 aranykorona 76 fillér. (2377/927. P.) 100. H. Ö. 14. §. Kinnlevő számlák végösszegeihez hozzáirt forgalmi adó, ha nem az illető üzletévet terheli, adómentesen nem tartalékolható. (Kb. 1927 okt. 5. 12231 927. P. Pkjt. 17. 571.) 101. H. Ö. 14. §. 3. p. Csak azon vagyontárgyak értékcsökkenésének leirására és felújítására szükséges tartalékok létesíthetők adómentesen, melyek a termelés eszközei. Bútorgyáros és lakberendezési vállalat az általa gyártott és színházaknak kölcsönadott lakásberendezési tárgyaknak értékcsökkenésére és felújítására adómentes tartalékot nem alkothat. Kb. A bútorgyártást és lakásberendezési vállalatot folytató panaszló azt a rendelkezést támadja, hogy az általa gyártott bútorok közül a színházaknak használati dijért kölcsönadottaknak és egyéb kölcsönadott lakásbelendezési tárgyaknak értékcsökkenése és felújítása cimén tartalékba helyezett 7,000.000 koronának a jövedelemből való levonása megtagadtatott, illetve azon összeg adó alá vonatott. A megtámadott rendelkezés jogos, mert az 1922: XXIV. t.-c. 15. §. 3. pontja csak azoknak a vagyontárgyaknak értékcsökkenése leirására és felújítására szükséges tartalékok adómentes alakítását engedi meg, melyek ott mint a termelés eszközei vannak felsorolva, s ez a tartalékolási jog a vállalat által gyártott vagy megszerzett árukra azon alapon, hogy azokat részben és egyelőre kölcsönadás utján értékesíti, nem terjeszthető ki. Az árukészlet értékelésére vonatkozóan az idézett törvény 14. §. 18. pontja rendelkezik s az abban foglalt rendelkezések módot nyújtanak arra, hogy a használt bútorok és egyéb berendezési tárgyak tényleges forgalmi értékekkel vétessenek fel s a panaszló leltárából kitűnik, hogy az értékelésnél egyes tárgyak avult volta figyelembe is vétetett. (1927 jun. 21. — 8560/ 1926. — P. sz.) 102. H. Ö. 14. §. 3. p. Az apport ellenértéke nem alapítási költség. Kb. Panaszos azt kifogásolja, hogy az első mérlegében alapítási költség cimen leirt 45,000.000 koronát a mérlegszerű nyereséghez hozzáadták. A bíróság ezt a kifogást alaptalannak találta. Panaszos vállalat a költségszámla terhére alapítási költség és illetékek cimén 39,319.957 koronát számolt el. Ezt a kiadást a pénzügyigazgatóság