Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

74 Pénzügyi jog. akaratán kivül természetes uton keletkezett, az előadottak szerint nem adó­köteles. (16650/906. P.) 98 a. Olyan adóra, mely az üzletévet nem terheli, adómen­tesen tartalékolni nem szabad azon általános elv folytán, hogy a vállalatnak minden nyereségét abban az évben kell megadóz­tatni, melyben keletkezett. (Kb. 25.306 1926. P. sz. Kpj. Dt, XIX. 51.) 99. T. H. Ö. 13. §. 14. p. A vállalat az év folyamán keletke­zett külföldi tartozásait értékelheti akár a keletkezés időpont­jában megvolt értékeken, akár az üzletév végén megvolt forgalmi értéken. Kb. Az innen elrendelt bizonyítási eljárás során a pénzügyigazgatóság jelentése szerint megállapítást nyert, hogy a panaszos vállalat az üzletév íolyamán keletkezett külföldi tartozásait az azok keletkezésének időpont­jában érvényes árfolyamokon számította át magyar koronára, a kir. adófel­ügyelő pedig az üzletév utolsó napján 1924 december 31-én — érvényben volt árfolyamok szerint értékelte ezeket a tartozásokat és a két értékelés között mutatkozó különbözetet a mérlegszerű nyereséghez hozzászámította, mert a december 31-ikí értékelés a keletkezéskori értékelésnél alacsonyabb volt, vagyis a vállalat a magasabb értékelés utján rejtett tartalékhoz jutott. Panaszos kifogásolja azt, hogy kir. adófelügyelő az ily módon kelet­kezett 21.224 467 K 72 f rejtett tartalékot megadóztatta. A. bíróság a kifogást alaposnak találta. Az 1925. évi 400/P. M. sz. H. Ö. 13. §-ának 14. pontjához fűzött uta­sítás 1. bekezdése szerint adóköteles az a rejtett tartalék, amely oly módon keletkezik, hogy a vállalat adósságát a valóságosnál nagyobb összeggel való feltüntetésével a valóságosnál magasabban mutatja ki. Annak a megállapí­tása céljából azonban, hogy a valóságosnál magasabb értékelés adózás szem­pontjából fennforog-e azt az időpontot kell leszögezni, amelyben a vállalat adósságait értékelni tartozik. A 13. §. 14. pontjához fűzött utasítás 3. be­kezdése e részben világosan rendelkezik és a külföldi valutára szóló tarto­zások értékelésére vonatkozólag a vállalat tárcájában levő értékek, vala­mint az anyagkészlet és az áruleltár értékelésére nézve a 15, és 16. pontok­ban lefektetett elvekkel megegyezően három olyan időpontot jelöl meg, amelyekben érvényes értékek szerint a vállalat tartozásait adómentesen érté­kelni jogosítva van és pedig a megelőző évről áthozott tartozásokra vonat­kozólag a megelőző évet, az üzletév folyamán keletkezettekre vonatkozólag a tartozás keletkezésének időpontját és mindkét rendbeli tartozásra nézve a folyó üzletév végét. A vállalat tehát az év folyamán keletkezett külföldi tartozásait értékelheti akár a keletkezés időpontjában megvolt értékeken, akár az üzletév végén megvolt forgalmi értéken és csak, ha a mérlegszerű értékelés a most említett két időpontban megvolt értékek közül a magasabb értéket meghaladja, akkor szabad a 14. ponthoz fűzött utasítás 1. bekezdé­sében említett valóságosnál magasabb értékelés cimén a különbözetet meg­adóztatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom