Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

46 Pénzügyi jog A felhívott törvény II. fejezetének végrehajtása tárgyában kiadott 1922. évi 18.745. sz. pénzügyminiszteri végrehajtási ntasitás bevezetése reámutat továbbá arra a körülményre, hogy a törvény célja nem csupán a lakásinség enyhítése, hanem másodsorban az építőipar foglalkoztatása volt. Ezen kettős cél elérése érdekében biztosította a törvény a II. fejezetben tárgyalt rendkívüli adómentességet, amely II. fejezet a végrehajtási utasítás második bekezdése szerint nemcsak a kislakásokra, hanem a köz- és magánosok által emelendő „mindenféle épületre (épületrészre) vonatkozik". A bíróság nem találta tehát helytállónak a panasszal megtámadott határozatnak azt a megszorító rendelkezését, hogy az 1921. évi LI. t.-c. II. fejezetének 6. és 7. §§-aiban biztosított rendkívüli adómentesség csak a lakás céljára emelt épületet illeti meg, mert ilyen megszorítás a törvény II. fejezetében nincsen és a törvény céljából sem következtethető. (8287/1925. P. sz.) 84. 1925:XVIII. t.sC. 9. §. Az 1925. évi XVIH. t.*c. 9. §*a szerint adómérséklés illeti meg mindazokat a házbirtoko'so* kat, akik akár bérbeadott, akár bérbe nem adott házukat az 1925. év folyamán a saját költségükön tataroztatják. Minthogy pedig tatarozási munka alatt az egész ház ál? lagára vonatkozó olyan munka értendő, amely a ház karban? tartásának, vagyis az előbbi állag fenntartásának a célját szolgálja, ezért a fáskamra helyreállítására fordított költsé? gek a tatarozási költségek közé tartoznak. (Kb. 1927. jan. 11. 17.957/1926. P. sz.) 85. Az 1923:XXXIV. t.sc. rendelkezéseire alapított ház* adómentességi igény felett hozott pénzügyigazgatósági hatá? rozat ellen panasznak helye nincs. Felebbezés esetén végső fokon a pénzügyminiszter határoz. (1603/1926. P. sz.) Vagyonadó és jövedelemadó. (1920:XXIII|. t.*c., 1916:XXXII. t.sC., 1909:X. t.=c.) 86. H. ö. 2. §. A közkereseti társaság tagjainak jövede? lemadója azon esetben is, ha a társaság tagjai — apa és fia — egy háztartásban élnek, külön?külön jövedelemrészesedé? sük alapján állapítandó meg, kivéve azt az esetet, ha igazolva van, hogy a fiu egész jövedelemrészesedését az apa rendelke? zésére bocsátja a közös háztartás céljára. (Kb. 673/1926 P. sz.) * 87. Hogy valaki testvérével közös háztartásban élt, nem alap arra, hogy a háztartás fejéül tekintessék s az vélelmez?