Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

Házadó 45 rendelet) 25. §-ához fűzött utasítás (2) bekezdése értelmében pedig azok a jogi személyek, amelyek nem haszonszerzésre, hanem valamely erkölcsi, emberbaráti, jótékonysági vagy közművelődési célra alakultak (pl. községek, nem haszonra dolgozó kaszinók stb.) oly célalanyoknak tekintendők, amelyeknek birtokában levő vagyontárgyakat vagyonadó alá vonni nem lehet. (109.356/1926. F. M. sz.) 80. H. ö. 28. §. A házadó helyesbítése nem igényelhető azért, mert egy bérbeadás utján hasznosított bútorozott szoba bérlő nélkül van. (Kb. 20.257/1925. P. sz.) 81. Hogy a vállalat a természetbeni lakás értékét az al* kalmazottak illetményeinek a megállapításában miképpen veszi számításba, a haszonérték megállapítása szempontjából közömbös, mert az a lényeges, hogy az épületrészek bérbe? adása esetén mekkora nyers bérjövedelmet hoznának. (Kb. 514/1926. P. sz. Kdt. XVIII. 73.) 84. Oly esetben, amikor a házadó a bérbe nem adott épü* leteknél a bérbeadottakkal való összehasonlítás utján meg* becsült haszonérték alapján állapittatik meg, az összehasons litás megtörténtnek csak akkor tekinthető, ha az összehason* litásnál felhasznált, tehát az adótárggyal összehasonlított épületek a határozatban pontosan utca, házszám és tulaj do* nos szerint meg vannak jelölve. Az összehasonlítást akkor sem lehet mellőzni, ha az adózó a bevallásban a haszonértékre nézve nyilatkozott is. (Kb. 3419/1926. P. sz. Kdt. XIX. 30.) 83. 1921:LI. t.^c. 6., 7. §§. Az 1921 :LI. t.^c. II. fejezetében biztosított rendkívüli adómentesség bármilyen célra épített toldaléképitkezésekre vonatkozik. Kb. Az adómentesség iránti kérelmet a panasszal megtámadott határozat azért utasitotta el, mert az 1921. évi LI. t.-c. értelmében adómentesség kizárólag lakás céljára emelt épületekre engedélyezhető. A bíróság ezt az indokot nem találta helytállónak, mert a felhívott törvény II. fejezetének 6. és 7. ^-aiban, amelyek az uj házak és toldaléképitkezések a rendkívüli adómentességről rendelkeznek, semmiféle megszorítás az épület célját illetőleg nincsen. Iyen megkötés a törvény által elérni szándékolt célok megközelítése érdekében nem is lett volna kívánatos, mert hiszen minden uj építkezés, ha nem is lakás céljára történt, a lakásínséget enyhítette legalább is közvetve azzal, hogy eddig egyéb célokra használt lakrészek felszabadultak és eredeti rendelteésüknek viszszaadattak.