Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

Választott bíróság. Pp. 767. §. 695 Az állam jogszolgáltató feladatából következik azonban, hogy a rendes bíróságok választott bíróság hatáskörének kikötése esetében sem utasíthatják el hatáskörükből azokat az ügyeket, amelyekben a kikötött választott bíróság ítéletét nem lehetne érvényesnek elfogadni; ellenkező esetben ugyanis a perrel érvényesített jogigény állami támogatás nélkül maradna. Ennélfogva elsősorban azt a kérdést kell vizsgálni, hogy az emiitett külföldi tőzsdebiróság Ítélete belföldön érvényes lenne-e és csak ennek a kérdésnek igenleges eldöntése esetében kerülhetne sor a felebbezési bíróság ítéletében szükségtelenül fejtegetett annak a körülménynek vizsgálatára, hogy a felperesnek a keresetben érvényesített jogigénye a kötlevéllel szabályozott jogviszonyból eredőnek minősül-e. Az első kérdést a Pp. 414. §-a alapján nemlegesen kell eldönteni. E §-ra nézve téves ugyanis az alperesnek az az álláspontja, hogy a benne foglalt rendelkezés csakis azokra az ítéletekre vonatkozik, amelyeket külföldi államoknak állami bírósága hozott. Ily megkülönböztetést az emiitett 414. szövege nem tesz, s ennek hiján benne külföldi bíróság alatt minden külföldön székelő bíróságot érteni kell, akár állami hatóságként, akár pedig, mint a tőzsdebiróság, csupán állami felügyelet alatt működik. A Pp. 414. §-a szerint a külföldi bíróság ítéletét másként rendelkező nemzetközi szerződés hiányában nem lehet érvényesnek elfogadni, ha e részben nincs viszonosság megállapítva azzal az állammal, amelynek bírósága az ítéletet hozta; már pedig a felebbezési bíróság ítéletében előadott és meg nem támadott tényállás szerint egyfelől a magyar állam, másfelől a csehszlovák köztársaság között a tőzsdebirósági ítéletek érvényességének elismerése tekintetében sem nemzetközi szerződés, sem viszonosság fenn nem áll. Minthogy e szerint a prágai áru- és értéktőzsde választott bíróságának ítéletét belföldön nem lehetne érvényesnek elfogadni, a kifejtettek értelmében a magyar állampolgár felperes nem üthető el attól a jogától, hogy követelését a máskülönben hatáskörrel biró rendes bíróság előtt érvényesíthesse; nem sértett tehát jogszabályt a felebbezési bíróság azzal, hogy az alperesnek erre alapított pergátló kifogását elvetette. (1926. febr. 9. 4109/1926. sz) 1084. Pp. 772. §. Ha a választott bírósági szerződés nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a fél helyett a választott biró is kérhesse a választott bíróság elnökének kinevezését, az általa mint arra nem iogosult részéről előterjesztett kére? len nem szolgálhatott alapul a birói eliárás megindítására. Az 1925:VIII. t.íC. 20. §?ban foglalt rendelkezések szerint ér* vényben tartott választott bírósági szerződés alapián a vá? lasztott bíróság elnökének kinevezése iránt kérhető eljárást