Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

670 Polgári perrendtartás ugyanazt a követelést önállóan érvényesitik, van felebbvitelnek helye." Ebből is nyilvánvaló, hogy a Pp. 476. §-ában járulékok alatt olyan követeléseket értett, amely főkövetelés nélkül önállóan is peresithetők lettek volna, már pedig a peres eljárásban felmerüli költség, vagyis a perköltség tekintetében nem lehet szó arról, hogy az arra vonatkozó követelés önállóan (önálló perrel) is érvényesíthető lett volna. Nem járulék a perköltség azért sem, mert a főköveteléssel anyagi jogi összefüggésben nem áll s csak mint a pervitel következménye jelentkezik. Hogy a perköltség nem járulék, az kiviláglik abból is, hogy a perben felmerült költség megtérítése iránt az alperes is támaszthat igényt, holott az alperes részéről — hacsak viszontkeresetet nem támasztott — főkövetelés egyáltalán nincs. Az a körülmény továbbá, hogy a Pp. 476. §-a szerint a járulékok csak akkor veendők figyelembe, ha a felebbezésre megszabott értékhatárt meghaladják, maga után vonja azt, hogy a perben a járulékot számszerűleg meghatározott összegben kell követelésbe venni. | I • H^l^iíjsij A Pp. 424. §-a szerint azonban a fél a perköltség összegét nem köteles felszámítani s a biróság a perköltség összegét a per adatai alapján állapitja meg. A perköltség mennyiségének megállapítása szempontjából a birót jogszabályok nem kötik s e tekintetben a biró a legjobb belátása szerint jár el. Az a felfogás, hogy a keresetnek a perköltségre történt leszállítása esetén a perköltség felől rendelkező ítélet ellen felebbezésnek csak abban az esetben van helye, ha a megítélt perköltség összege meghaladja a felebbezési értékhatárt, már csak azért sem lehet helytálló, mert bból a szempontból, hogy valamely ítélet ellen jogorvoslatnak van-e helye, nem az ítéletben megítélt összeg, hanem annak a követelésnek az értéke az irányadó, amely felett ítélettel kellett dönteni. Amellett a felfogás mellett, amely szerint a felebbezós megengedhetősége szempontjából a megítélt perköltség összege az irányadó, a perköltségek kölcsönös megszüntetése esetében sohase lehetne helye felebbezésnek, bármennyire haladja is meg a perben felmerült költség a felebbezési értékhatárt. Annak a kutatása pedig, hogy a perben tényleg felmerült költség mennyisége a felebbezési értékhatárt meghaladja-e, már a felmerült költség kérdésének érdemi felülbírálása lenne, aminek vizsgálata pedig nem lehet a biró feladata akkor, amikor a felebbezés elfogadása felett határoz. Ily körülmények között sokszor a felek sem tudhatnák azt, hogy a közölt ítélet ellen van-e felebbezési joguk. •