Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

Felebbezés Pp. A76. §. 671 Mindezekből kitűnik, hogy mily nehézségek állanak útjában annak, hogy a keresetnek a perköltségre való leszállitása esetében a l'elebbeznetöség a perköltség összegenez (értékéhez) igazodjék. Ami már, most azt a felfogást illeti, amely szerint a keresetnek a perköltségre történt leszállítása esetén a pernek tulajdonképpen tárgya nincsen s igy ily esetben csupán a perköltség felől rendelkező Ítélet ellen felebbezésnek mhv1 ez okból sincs helye, ezt a felfogást a jogegységi tanács azért nem tette magáévá, mert a keresetnek ily leszállitása esetében a perben felmerült költség megtérítésére vonatkozó vagyoni igény a per tárgya, amely igény nem ugyan az anyagi jogon, hanem a perrendtartás rendelkezésein alapszik. Kitűnik ez abból, hogy a keresetnek a perköltségre történt leszállitása esetén a per, a perköltség kérdésében tovább folyik s a biróság e perben a perköltség tárgyában a perrendtartás szabályai szerint szükségesnek mutatkozó további tárgyalás, esetleg bizonyítás felvétele után (pl. a teljesités körül tanusitott késedelem megállapítása végett) Ítélettel dönt. Ha megállana az a felfogás, hogy a keresetnek a perköltségre történt leszállitása esetén a pernek tulajdonképpen tárgya nem lévén, a perköltség felől rendelkező ítélet ellen ez okból felebbezésnek helye nem lehet, ez esetben ennek a felfogásnak kellene érvényesülnie akkor is, amikor törvényszék előtt indított perben szállítja le a felperes keresetét a perköltségre. A pernek tehát akkor is van tárgya, ha a felperes keresetét a perköltségre szállította le, csak nem oly értelemben, hogy a költség a perérték szempontjából tekintetbe jönne. A keresetnek a perköltségre való leszállitása esetén az ítélet ellen a felebbezés föltétlen kizárása visszásságokhoz is vezetne. Ha ugyanis a felperes keresetétől az alperes perbebocsátkozása előtt, vagy az alperes beleegyezésével azután áll el s a bíróság a Pp. 186. §-a értelmében a perköltség vselése tárgyában marasztaló végzést hoz, akkor ez ellen a végzés ellen az 548. §. alapján felfolyamodással lehet élni, tekintet nélkül a perköltség nagyságára. Hasonlóképpen felfolyamodásnak van helye a Pp. 423. "§-a értelmében hozott ama végzés ellen, amelyben a bíróság a bírói egyességet tudomásul véve, a perköltség tárgyában határoz. Vissás helyzet állana tehát elő, ha a keresetnek a perköltségre történt leszállitása esetén a perköltség felől való birói döntés jogorvoslattal megtámadható nem lenne pusztán azért, mert a bíróság ítélettel s nem végzéssel határozott. Figyelembe veendő továbbá, hogy a Pp. 1. §. 2. pontjában felsorolt esetekben igen nagy értékű perek tartozhatnak a járásbíróság hatáskörébe s ily perekben a kereset leszállitása előtt felmerült perköltség oly nagy összegre rúghat, hogy a perköltség viselésének kérdéséhez fűződő fontos vagyoni érdek védelme végett is szüksé-