Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

26 Közigazgatási ügyek rendelkező részben jelzett érdekellentét fennforgása. A kiskorú részére ez okból ügygondnok alkalmazásának szükségessége merült fel. Nincs azonban az árvaszék abban a helyzetben, hogy az eljáró kir. közjegyző által a jelzett érdekellentétből folyólag ügygondnokrendelést jóváhagyja, mert minden tekintet nélkül a közjegyző által a jelen esetben kirendelt ügygondnok személyére, hivatalos állására és örökösi nyilatkozatára, a tiszti ügyész véleményével egybehangzóan az a gyámhatóság intenciója, hogy a kiskorúak anyagi érdekeinek szempontjából oly jelentős ügygondnokrendelést mindenkor magának tartja fenn és ezzel ellenkező gyakorlatot nem honosit meg. Ez állandó gyakorlatnak nem képezheti akadályát az a körülmény, hogy az érdekellentét sok esetben csupán a tárgyalás alkalmával tűnvén ki, a gyámhatóságnak nincs módjában az ügygondnok személyéről való gondoskodás, mert az eljárás felfüggesztésével és az iratok beterjesztésével a gyámhatóság abba a helyzetbe hozható, hogy a kiskorúak érdekeiről ügygondnokrendelés által megfelelően gondoskodjék." Az 1894:XVI. t.-c. 55. §-ának 4. pontja a gyámhatóság megbirálására bizza azt, mely esetben adja meg a közjegyző által tett ügygondnokkirendeléshez a jóváhagyást és mely esetben tagadja azt meg. De kétségtelen, hogy a gyámhatóságnak ezt a hatalmát a törvény szándéka szerint kell gyakorolnia. A már többször idézett törvényhely pedig semmi esetre sem azért bizta az ügygondnok kirendelését a kjr. közjegyzőre, hogy ezt az intézkedést a gyámhatóság minden egyes esetben hatálytalanná tegye akkor is, ha sem a kirendelt ügygondnok személye, sem tárgyi körülmények nem indokolják a jóváhagyás megtagadását. Az árvaszéknek fent ismertetett gyakorlata tehát — amelytől még akkor sem tér el, ha a közjegyző olyan személyt nevez ki ügygondnokká, akinek személyében az árvaszék is megbízik és akit az árvaszék is szokott ügygondnokká kinevezni —• a törvénnyel össze nem egyeztethető. A fentebb idézett haározatának indokolásába foglalt azzal a felfogással szemben pedig, hogy a közjegyző érdekellentét megállapítása esetében mindenkor köteles az eljárást felfüggeszteni és az iratokat ügygondnok rendelése végett a gyámhatósághoz beterjeszteni, reá kell mutatnom arra, hogy a törvény éppen ezt akarta elkerülni az ügygondnokrendelésnek a közjegyzőre ruházásával, ami kitűnik a törvény indokolásának következő szavaiból: „Az a körülmény, vájjon valamely kiskorúnak érdeke szülőinek, a gyámnak, vagy a gondnoknak érdekével nem ütközik-e össze, sokszor csak a tárgyalás során állapitható meg és ilyenkor a tárgyalás sikeres befejezése szempontjából mellőzhetetlen, hogy a felmerült nehézség az eljárás további folyamának megakasztása nélkül oszlattassék el. Ugyanezért az 55- §. 4. pontja a szóbanfórgó érdekösszeütközés esetében az ügygondnokrendelést — a gyámhatósági utó-