Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

Pergátló körülmények Pp. 180. §. 645 áru- és értéktőzsde kivételes bírósága által hozott ítéletben foglalt marasztalási összeg fizetése körül felmerült késedelemnek folyománya, amely átértékelésnek egyedüli alapja a pénz értékében a felek ügyleti magatartásán kivül az adós késedelmének tartama alatt beállott csökkenés. Az ebbe a perbe vitt jog tehátm ás, mint az az igény, amelynek elbírálására a felek alávetése alapján a budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága volt hivatva. (K, P. IV. 1397/1926. sz. és P. VI. 2541/1026. sz.) 970. Pp. 180. §. 4. p. Amely külföldi áru- és értéktőzsde választott bíróságának ítéletét belföldön nem lehet érvényes* nek elfogadni: olyannak kikötött illetékessége alapján sike? res pergátló kifogás nem tehető. K. Az alperes a Pp. 180. §-ának 4. pontja alapján azt a pergtáló kifogást emelte, hogy az 5. pont alatt csatolt kötlevél szerint a feleknek a benne szabályozott jogviszonyukból eredő pereiben a prágai áru- és értéktőzsde választott bíróságának kell eljárnia. Az állam jogszolgáltató feladatából következik azonban, hogy a rendes bíróságok választott bíróság hatáskörének kikötése esetében sem utasíthatják el hatáskörükből azokat az ügyeket, amelyekben a kikötött választott bíróság ítéletét nem lehene érvényesnek elfogadni, ellenkező esetben ugyanis a perrel érvényesített jogigény állami támogatás nélkül maradna. Ennélfogva elsősorban azt a kérdést kell vizsgálni, hogy az emiitett külföldi tőzsdebiróság ítélete belföldön érvényes lenne-e és csak ennek a kérdésnek igenleges eldöntése esetében kerülhetne sor a felebbezési bíróság ítéletében szükségtelenül fejtegetett annak a körülménynek a vizsgálatára, hogy a felperesnek a keresetben érvényesített jogigénye a kötlevéllel szabályozott jogviszonyból eredőnek minősül-e. Az első kérdést a Pp. 414. §-a alapján nemlegesen kell eldönteni. E §-ra nézve téves ugyanis az alpereseknek az az álláspontja, hogy a benne foglalt rendelkezés csakis azokra az Ítéletekre vonatkozik, amelyeket külföldi államoknak állami bíróságai hoztak. Ily megkülönböztetést az emiitett 414. §. szövege nem tesz, s ennek hijján benne külföldi bíróság alatt minden külföldön székelő bíróságot érteni kell, akár állami hatóságként, akár pedig, mint a tőzsdebiróság, csupán állami felügyelet alatt működik. A Pp. említett 414. §-a szerint a külföldi bíróság ítéletét másként rendelkező nemzetközi szerződés hiányában nem lehet érvényesnek elfogadni, ha e részben nincs viszonosság megállapítva azzal az állammal, amelynek bírósága az ítéletet hozta; már pedig a felebbezési bíróság ítéletében előadott és meg nem támadott tényállás szerint egyfelől a magyar állam, másfelől a csehszlovák köz-