Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)
Félek. Pp. 80. §. 633 történt kirendelése nem ütközik-e a gyámi törvény valamely rendelkezésébe, a biróság megbirálni nem jogosult. K. R. r. t város árvaszéke 1924 május 3. 1111/1924. árv. számú határozatával az 1877:XX. t.-c. 124.1 alapján özv. T, M-né szül. Sz. M. újból férjezett Sz. L-né rákospalotai lakost kiskorú T. P. feletti t. és t. gyámtisztétől felfüggesztette és a kiskorú részére Sz. P. atyai (helyesen anyai) nagyapát ideiglenes gyámul kirendelte.* Egyszersmind dr. Á, K. ügyvédet a kiskorú eseti ügygondnokául rendelte ki és utasította, hogy a felfüggesztett t. és t. gyám ellen a kiskorú vagyona kezelésére vonatkozó számadás benyújtása iránt az illetékes bíróságnál haladéktalanul inditsa meg a keresetet. Dr. Á. K. ügyvéd R. r. t, város árvaszékének fenti határozatával megbizását igazolva kiskorú T. P. nevében a keresetet beadta. Az árvaszék az 1877:XX. t-c. 30., 31. és 124. §-ainak egybevetett rendelkezései szerint a kiskorú részére és érdekében gondnokot rendelhet ki s igy R. r. t. város árvaszéke törvényes hatáskörében eljárva rendelte ki dr. Á. K. ügyvédet a kiskorú részére eseti ügygondnokul a jelen per megindítása' végett, azt a kérdést pedig, hogy dr. Á. K. ügyvédnek eseti ügygondnokul történt kirendelése egyébként nem ütközik-e a gyámi törvény valamely rendelkezésébe, a biróság megbirálni nem jogosult. Jogszabályt sért tehát a felebbezési bíróságnak az a döntése, amellyel R. r. t. város árvaszékének törvényes hatáskörben hozott natározatát felülbírálva kimondotta, hogy az árvaszék dr. Á. K. ügyvédet a kiskorú részére a jelen per vitele végett eseti ügygondnokul ki nem rendelhette s ez alapon felperest keresetével kereseti jogosultság .hiányából elutasította. Ezért a felebbezési biróság Ítéletének megváltoztatásával a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1925. nov. 5. P. III. 4614/1925. sz.) 934. Pp. 80. §. Pertársaság. K. Ha jogviszonyban levő több személy (testvérek) közül egy mint felperes csak az őt megillető jogot és csak egy személy, mint alperes ellen érvényesiti: ennek a jognak az érvényesítését nem gátolja az, hogy a többi személy perbe vonva nincs és pedig annál kevésbbé, mert a felperes által folyamatba tett ez a per nem zárja el a perben nem szereplő személyeket attól, hogy az őket esetleg megillető külön jogokat bármelyik peres fél ellen érvényesíthessék, következéskép nem származhat jogsérelem sem az alperesre, sem a perben nem álló személyekre csupán amiatt, hogy a felperes a többieket perbe nem vonta. (K. 1927. febr. 10. P. VII. 8757/1926. sz. Pdt. VIII. 80.)