Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

Vasúti árufuvarozás 595 ezekről pedig az okiratban is szó van. Az alperes kártéritési fele­lősségéről azonban az okirat nem rendelkezik, s igy nincs olyan magyarázatra szoruló tartalma, amelynek a kártéritási felelősség­korlátozására vonatkozó szóbeli megállapodás értelmezésére szol­gálhatna. De nem változtatna az elperes kártéritési kötelezettségén az általa vitatott az a körülmény sem, hogy vagonkisérő alkalma­zottja a kötegyáni állomáson átvonuló országhatárt át nem lép­hette és igy az állomás román részébe átmenetele lehetetlen volt. Az alperesnek ugyanis, mint az ezen vasúti vonalon számos szállít­mányozást lebonyolító s e célra itt külön alkalmazottat tartó szál­lítmányozónak a határátlépés nehézségeit ismernie kellett, ha tehát ő ezek tudatában mégis vállalkozott az árunak a magyar kocsiból a román kocsiba való átrakására, utólag nem hivatkozhatik már sikeresen eme szerződésileg elvállalt szolgáltatás lehetetlenségére, hanem a felperesnek e szolgáltatás meg nem történte által előidé­zett kárát megtéríteni köteles. (1926. o'kt. 8. P. IV. 1025/926. sz.) Fuvarozási ügylet. (Kt. 393—433. §§.) Vasúti árufuvarozás. 875. Kt. 399. §. A fuvarozó kártéritési kötelezettsége ab* ban az időben áll be, amikor az árut a fuvarozási szerződés értelmében a címzettnek ki kellett volna szolgáltatnia. Átértékelés (30%). K. A K. T. 399. §-a s az alperesi üzletszabályzat 81. értel­mében alperesnek kártéritési felelőssége a kárkötelem keletkezte, vagyis abban az időben következett be, amidőn az árut a fuvaro­zási szerződés értelmében felperes jogelődje részére ki kellett volna szolgáltania. Ez az időpont tehát az adott esetben legkésőbb' a tényálladéki jegyzőkönyv felvétele napján, vagyis 1920. évi szep­tember hó 27. napján következett be: s igy az alperes ebben az idő­ben volt köteles a kárösszeget a felperesnek megfizetni. Alperes azonban ennek a fizetési kötelezettségének eleget nem tett. Ebből az okból az anyagi jogszabályok szerint ettől az idő­ponttól kezdődően terhelik őt késedelmének következményei s igy azok is, amelyek a pénz értékének a késedelem tartama alatt be­következett csökkenéséből előállottak. Anyagi jogszabályt sértett tehát a fellebbezési biróság azzal, hogy a pénzérték csökkenéséből eredő értékmegtéritést csak a fel­szólamlás időpontjától, 1922. évi december hó 20. napjától, kezdő­dően Ítélte meg. Igaz, hogy felperes csak ezután az időpont után több mint 38*

Next

/
Oldalképek
Tartalom