Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)
16 Közigazgatási ügyek jog-erősen elitélve volt, a törvényhatósági bizottság- tagja nem lehet. A törvénynek ez a szövegezése kétségtelenné teszi, hogy azok, akik nyereségvágyból elkövetett bűncselekmény miatt valaha elitélve voltak, időbeli korlátozás nélkül, tehát mindenkorra ki vannak zárva a törvényhatósági bizottsági tagságból. Azt, hogy melyek a nyereségvágyból elkövetett bűncselekmények, a büntetőtörvény (1878:V- t.-c.) nem határozza meg. A büntetőtörvényben megbatározott valamely bűncselekménynek elkövetése, illetőleg az emiatt történt elitéltetés tehát magában véve még akkor sem szolgálhat a törvényhatósági bizottsági tagságból való kizárás indokául, ha az ily bűncselekményt rendszerint nyereségvágyból szokták elkövetni. Ez az elitéltetés a kizárást törvényesen csak akkor vonhatja maga után, ha konkrét esetben a bűncselekmény inditó oka a nyereségvágy volt. A nyereségvágy jogellenes vagyoni haszon szerzésére irányuló szándékban nyilvánul. Az, aki oly vagyon megszerzése érdekében követ el büntetendő cselekményt, amelyhez neki az anyagi szabályok szerint joga van, ezt az egyébként jogellenes cselekményt nem nyereségvágyból hajtotta végre. A zsarolásnak — a Btk. 350. §-a szerint — legfőbb alkotó eleme a vagyoni haszon szerzése céljából jogtalan módon, erőszakkal, vagy fenyegetéssel való kényszerítés ténye- A vagyoni haszonnak azonban nem kell közvetlenül jogellenesnek lennie és a zsarolást elköveti az is, aki jogos követelését igyekszik jogtalanul, meg nem engedett kényszerrel érvényesíteni. Az ily zsarolást nyereségvágyból elkövetett bűncselekménynek minősiteni nem lehet. Ezekből következik az, hogy ha a panaszost zsarolás vétsége miatt az 1905. évben jogerősen elitélték, ez a körülmény a panaszosnak a törvényhatósági bizottsági tagságból mindenkorra való kizárását csak abban az esetben eredményezhetné, ha a panaszos a zsarolást nyereségvágyból, vagyis jogtalan vagyoni haszon szerzésére irányuló szándékkal követte volna el. Ámde a kir. törvényszéknek az iratokhoz csatolt Ítéletéből kitűnik, hogy a panaszos nem jogtalan vagyoni haszon szerzése, hanem jogosnak vélt követelésének érvényesítése céljából használta a zsarolás tényálladékát tevő fenyegetést s az ilyként elkövetett zsarolás vétsége miatt Ítéltetett 60 korona pénzbüntetésre. A panaszos tehát nem nyereségvágyból elkövetett vétség miatt volt elitélve s igy emiatt az elitéltetése miatt az 1886:XXI. t.-c. 23. §-ának h) pontja alapján a törvényhatósági bizottsági tagságból ki nem zárható. (1886/ 1926. K. sz.) 10. 1886:XXI. t.sc. 68. §. Könyöradománygyüjtés enge* délyezése iránt előterjesztett kérelem tárgyában hozott alispáni határozat ellen irányuló jogorvoslat.
