Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

14 Közig(iz(j<itási iigyek nemzeti hadsereg, illetve az 1921:XLIX. t-c. által újból szervezett m. kir. honvédség kötelékébe tartozó egyénekre nézve teljes joghatállyal alkalmaztatott és alkalmaztatik. Ugy, hogy a katonai büntetőjog keretében hozott katonai birósági Ítéletek, hatályosságuk tekintetéből, mindenkor magyar bírósági Ítéleteknek ismertettek el, aminthogy ez idő szerint ezek az Ítéletek kizárólag m. kir. bírósági ítéletek isMndez annak törvényszerű megállapítására vezet, bogy az 1912:LXV. t.-e. 6. ?. 5. pontjában a bíróság, illetve bírósági Ítélet megjelölés alatt a katonai bíróságokat és azoknak a katonai büntetőtörvénykönyv alapján hozott ítéleteit is kell érteni. Ezek szerint akár a polgári, akár a katonai büntetőbíróság álal olyan büntetendő cselekmény miatt történt elitéltetés, amely lyel az 1878:V. t-c., illetve a katonai büntetőtörvénykönyv értelmében a közhivatalnak vagy szolgálatnak az elvesztése, mint törvény szerint következő hatály van egybekötve, egyaránt maga után vonja az 1912:LXV. t.-c. 6. 5- pont rendelkezéséhez képest az ellátási igény elvesztését. E tekintetben a katonai büntetőbírósági ítéleteknél csupán azt a kivételt kell felállítani, hogy az elitéltetés ne történt legyen kizárólag a hadicikkekre felesketett, katonaállományú egyének által elkövethető u. n. katonai bűntett miatt (Kbtk. II. rész, az 1912: LVIIT. t.-c. 14. §.), mert ilyen a polgári büntetőtörvénykönyv szerint nem minősülvén, a miatta történt elitéltetésnek nem lehetnek polgári jogi következményeiTekintettel ezek után arra, hogy a panaszos büntársi minőségben ítéltetett el súlyos börtönbüntetésre, amellyel a Kbtk. 47., illetve 45. §1 értelmében a tisztségtől való megfosztás is jár, ez utóbbi viszont a 32. §. értelmében közeimnek stb. és az államtól húzott nyugdíjnak elvesztését is maga után vonja; és tekintettel ' arra, hogy a polgári Btkv. 289. és 55. §§. szerint is az ilyen bűncselekmény miatt jogerősen elitélt a kinevezés vagy választás által nyert közhivatalát stb- és az az után járó nyugdíjigényét is elveszti: panaszos nem hivatkozbatik sikerrel arra, hogy a katonai büntetőbíróság által történt elitéltetése dacára polgári állásával nyert jogai épségben maradtak. Ad 2. A hivatlvesztésre történt elitéltetésnek az 1878:V. t.-c. 55. rendelkezései értelmében — eltekintve a 3. és 4. pontokban foglaltaktól — kettős hatálya az, hogy az elitélt egyrészt elveszíti a már viselt állását s ez után járó nyugdíjigényét és másrészt az ítéletben megszabott idő tartamára elveszíti közhivatalviselési képességét is. A panaszos nyugdijigénye elbírálásánál tehát döntő körülményt képez annak megvizsgálása és megállapítása, hogy a kormányzói kegyelem panaszos hivatalvesztésre (tisztségétől meg-