Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

Mlamszólgálati ügyek 11 sittatott el, hogy a nemzeti hadsereg karhatalmi alakulatánál töl­tött idő beszámítható szolgálatot nem képez s igy korábbi és ál­lamrendőri szolgálaa között olyan megszakítás van, amely miatt korábbi szolgálata figyelembe nem vehető. Ez ellen a határozat ellen irányul a panasz, amelyben a pa­naszos azt vitatja, hogy ő az 1913. évi június 20-tól az 1925. évi áp­rilis végéig megszakítás nélkül városi és állami szolgálatot telje­sített, minélfogva nyugdíjra vah igénye. Ezek szerint tehát a jelen ügyben az egyedüli vitás kérdés az, hogy a nemzeti hadsereg karhatalmi alakulatánál teljesített szolgálat a nyugdíj szempontjából beszámítható szolgálatnak te­kinthető-e s ha nem számitható be, az ezt közvetlenül megelőző és követő szolgálatot megszakitja-e? Azok a karhatalmi alakulatok, amelyek a kommunizmus bukása, után részben a közrend fenntartása, részben az ujabb for­radalmi mozgalmak megakadályozása céljából keletkeztek, habár a nemzeti hadsereg parancsnoksága alá tartoztak is, rendszeres katonai szervezetté nem váltak. Az ezen alakulatoknál teljesitett szolgálat tehát nyugdíjba beszámítható szolgálatnak nem minő­síthető. Ez a körülmény azonban azokra nézve, akik a karhatalmi szolgálatot közvetlenül megelőzőleg is rendőrségi, csendőrségi vagy katonai szolgálatban állottak, — miként panaszos is —, nem jelentheti a szolgálat megszakítását is, mert ezek a forradalma­kat követő zavaros időkben, amikor még a rendőrség, csendőrség és a hadsereg szervezése meg nem történt, hivatásukat máshol, mint a karhatalmi alakulatoknál, aligha folytathatták és mert a karhatalmi alakulat kötelékében teljesitett szolgálat, mint amely a közbiztonság fenntartására irányult, a köz érdekében teljesítte­tett, tehát közszolgálatnak minősithető, amiből következik, hogy az ilyen közszolgálat, habár a nyugdij szempontjából nem is alkal­mas a beszámitásra, nem tekinthető olyannak, mint amely az azt közvetlenül megelőző és követő szolgálat között a folytonosságot megszakítaná, mert hiszen a szolgálat folytonosságát annak ál­landó, egymást megszakítás nélkül követő jellege adja ineg, nem pedig az, hogy az egymást követő ezek a szolgálatok a nyugdij szempontjából milyen beszámítás alá esnek. A kérdéses karhatalmi szolgálat tehát a panaszosra nézve nem járhat azzal a jogkövetkezménnyel, hogy a nyugdíjigény megállapításánál az ezt közvetlenül megelőző szolgálat teljesen figyelmen kivül hagyassék. Ezért a panasznak helyet kellett adni és n rendelkező rész értelmében kellett határozni. (5420/1925. K. sz.) 8. 1912:LXV. t.*c. 6. §. Katonai büntetőbíróság által oly cselekmény miatt történt elitéltetés, amellyel a Kbk. szerint a közhivatal elvesztése van egybekötve, maga után vonja az állami (polgári) ellátási igény elvesztését. vtfTrvN

Next

/
Oldalképek
Tartalom