Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

Képviselőház 5 körülmények hatása alatt irták alá, minélfogva a panasziratot to­vábbra is a leghatározottabban fenntartják. A panasz visszavonására irányuló nyilatkozatoknak a panasz­iraton lévő aláirások alapján történt átvizsgálása után megállapí­tást nyert, hogy a visszavonó nyilatkozatokat aláirt 248 egyén közül három a panasziratot nem irta alá, minélfogva az általuk kiállított nyilatkozatok, mivel a panaszt csak a panaszlók vonhatják vissza, figyelembe nem vehetők- Viszont a panaszt fenntartó nyilatkozatok közül sem vehető figyelembe az a 11 aláirás, amely hitelesítve nincs, mert az 1925:XXVI. t.-c. 107. §-ának (1) bekezdése az ilyen nyilat­kozatokra is alkalmazandó. De a 63 közjegyzőileg hitelesített alá­irásból sem vehető figyelembe 4 egyén aláirása és pedig azért, mert ezek közül ketten a panaszt sem irták alá s igy azt fenntartani sem jogosultak; kettőé pedig azért, mert visszavonó nyilatkozatot nem állítottak ki. Ezek szerint a visszavonó nyilatkozatok közül figyelembe ve­hető 245, a panaszt fenntartó nyilatkozatok közül pedig 59- Ha tehát elfogadható volna is a megválasztott képviselő meghatalmazottjá­nak az a számítása, hogy a panasziratot aláirt 516 egyén közül csak 464 volt jogosult panasszal élni, az 59 fenntartó nyilatkozat leszá­mításával csak 186 olyan panaszló marad, aki visszavonó nyilat­kozatát nem változtatta meg. Ez a 186 egyén pedig nem képviseli a panaszlók többségét. Vitás azonban, hogy figyelembe lehet-e venni és a visszavonók­ból le lehet-e számítani azt az 59 egyént, aki a visszavonó nyilatko­zat kiállitása után olyan nyilatkozatot tett, hogy a panasz továbbra is fenntartja'? Az 1896:XXVI. t.-c. 124. §-a szerint a közigazgatási biróság ha­táskörébe tartozó ügyekben a panasz visszavonásának csak a biró­ság beleegyezésével van helye- Ez a rendelkezés annyit jelent, hogy a panaszló a panasz beadása után nem ura többé az általa folya­matba tett közjogi pernek, hanem ezt a biróság az ő akarata elle­nére is érdemben elbírálhatja. Az 1925:XXVI. t.-c. 116. §-a azonban ezzel ellentétes álláspontra helyezkedett, amikor ugy rendelkezett, hogy az eljárást meg kell szüntetni, h'a a panaszt a panaszlók több­ségé visszavonta. Ez a rendelkezés tehát az országgyűlési képviselő­választás érvényességét megtámadó per urává kizárólag a pa­naszlók többségét teszi, ezek elhatározására bizván, hogy a folya­matba tett eljárást megszüntetik-e, vagy sem. Abból, hogy a pa­nasz visszavonására a törvény határidőt nem szab, következik, hogy a panaszlók többsége azzal a jogával, hogy az eljárás megszünteté­sét kérje, bármikor élhet mindaddig, mig a biróság az ügyben Íté­letet nem hozott. Az 1925:XXVI. t.-c. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely megtiltaná, vagy lehetetlenné tenné azt, hogy a panaszt visszavonni

Next

/
Oldalképek
Tartalom