Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

XX Enyhítő körülmények: büntetlen előélet, ittasság, a tett elkö­vetése óta lefolyt hosszabb idő (384., 395., 414., 420., 435. sz.), irodalmi érdemek (396. sz.), lelki rendellenesség, erkölcsi belátás feltűnő hiányossága, halálbüntetés fenyegető súlya (398. sz.), bűnvádi eljá­rás hosszú tartama (398., 414. sz.), kár megtérülése (416. sz.), beis­merés (420. sz.), szorult anyagi helyzet (420. sz.), nagy család, per­beli izgalom, idegbetegség (435. sz.). Súlyosító körülmények: többszörös halmazat (384. sz.), közer­kölcsök romboló destruálása, fiatalság lelkének megmételyezése (395. sz.), ellenséggel barátkozás (414. sz.), a kár nagysága (420. sz.). Kégebbi döntvényét megváltoztatva, kimondja a Kúria, hogy aban az esetben, amikor a büntettet képező cselekményt a 66. vagy a 92. alapján vétséggé minősitik, az elévülés a bűntettre megsza­bott idő elteltével áll be (368. sz.), a 369. sz. határozat e szabály al­kalmazását kiveszi arra a cselekményre, amelyet e döntvény hoza­tala előtt követtek el. Ujrafelvétel során bekövetkezett eljárást ki­záró elévülési határidőt nem lehet figyelembe venni (370. sz.). Félbe­szakitja-e az elévülést az ügynek a felsőbírósághoz felterjesztése — ellentétes határozatok vannak (371., 372. sz.). A bíróság működé­sének szünetelése félbeszakítja az elévülést, akármi a szünetelés oka (373. sz.); nyomozólevél kibocsátásának nincs félbeszakitó ha­tása (374. sz.). Az alapper után megadott felhatalmazás alapján folyamatba tett ujrafelvétel esetében az alapper félbeszakitó hatá­sáról szól a 375. és a 465. sz. Mentelmi jog felfüggesztése iránti megkeresés elintézéséig az elévülés nyugszik (376. sz.). Magánindit­vány előterjesztésére megszabott határidő nem kezdődik meg előbb, mint akkor, amikor a sértett 16. évét betöltötte (377. sz.). Magán­inditvány és magánvád visszavonása: 378. sz. Amikor a kegyelem a biróságra bizza szabadságvesztésbüntetésnek enyhébb büntetési nemre átváltoztatását, a biróságot ebbeli intézkedésében sem anyagi, sem alaki jogszabály nem korlátozza (385. sz.). Királyság intézményének megtámadása: pártgyülésen „éljen a köztársaság", „le a királysággal" (386. sz.). Izgatás ós hatóság elleni erőszak eszmei, továbbá zsarolásnak és személyes szabadság megsértésének anyagi halmazatáról szól a 381. sz. Egységes műnek több lapszámban folytatólagos közlése anyagi halmazat (387. sz.). Lázitás vagy nemzetrágalmazás (384. sz.); büntevő feldicsérése: 385., 386. sz. Személyes szabadság megsértése és tettleges bántalma­zás, mint összetett bűncselekmény (387. sz.). Az u. n. frankperben hozott Ítéletében alaposan foglalkozik a Kúria a pénzhamisítás tényálladéki elemeivel és a felsőbb hatóság parancsára való cse­lekvés mentesítő hatásával, ugyanitt a közokirathamisitásról is ta­lálunk fontos kijelentéseket (388. sz.). Gondatlan szakértői vélemény érdekes esete a 389. sz. Hamis tanuzásra rábírás: 390. sz. Kerítés esetében „önérdek" az is, ha a tettes azért keriti meg a leányt, mert'

Next

/
Oldalképek
Tartalom