Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

XXI a nemi aktus végignézése perverz kéjvágyát elégíti ki (391. sz.). Erőszakos nemi közösülésben tettestárs az is, aki az ellentállás lény ügözését hajtja végre, de nem közösül (392. sz.). A férj a nején elkövetett ily bűncselekmény miatt őt megillető magáninditványát nejének meghatalmazása nélkül saját férji jogán előterjesztheti (393. sz). Megfertőzés üldözése hivatalból: 394. sz. Fajtalan nyomtatvány meghatározását adja a 395. és a 396. sz. Az ember élete elleni bűncselekmények körében a praemeditatiot kizárja a Kúria: bár heteken át fontolgatta a vádlott az ölést, de nem volt meg a higgadt tervszerűség (397. sz.). Gyilkosságnak érdekes esete (398., Léderer-ügy), különösen a részesség egyes nemeinek szabatos meghatározásával. A Márfi-ügyben tüzetesen foglalkozik a Kúria a feltétlenül és viszonylag alkalmatlan eszköz meghatározásával, gyilkosság kísérletének tényálladékával. Erős felindulás előfeltételei: 400. sz. Gyilkosság esetében mellékbüntetés: 401. Gondatlanságból okozott emberölés esetében az eredmény előreláthatása előfeltétele a büntetőjogi culpának (402. sz.). Testi sértés esetében erős felindulás nem jön figyelembe, ha az indulatos állapotban cselekvés már magában véve tiltott és bivatásellenes (tébolydai ápoló, 403. sz.); nem állapit meg ily felindulást az ittas állapot, a gyűlölt egyén puszta meglátása (404. sz). Lopás esetében bünszövetségbez két személy elég (405., 406. sz); elektromos műnek alkalmazottja által a főváros sérelmére elkövetett lopás a 336. 7. p. szerint minősül (407. sz.); lopás vagy sikkasztás: 407. sz. Üzletszerűség meghatározása: 408. sz. Rablásnál tettestárs: 409. sz. Zsarolás a rendőrrel igazoltatás: 410. sz. és feljelentéssel való fenyegetés vagyoni haszon végett (411. HZ.).Sikkasztás elhatárolása a lopástól: 407. sz.; zártörés 412. sz., hűtlen kezelés és csalás: 413. sz. Ellenségtől lefoglalt élelmiszernek vagyoni haszon végett megszerzése orgazdaság (414. sz.). Bűnpártolásnak nem tényálladéki eleme a vagyoni előny biztosítására irányuló célzat (415. sz.). Csalás közhivatalnok által: 415. sz.; csalás és hűtlen kezelés: 413. sz. Fondorlat meghatározása: 916. sz. Csalás lelépési és közvetítési dij hamis előadásával, ily dij fizetésének kieszközlése: 417. sz. Nem fondorlat lóversenyen biztos nyereséggel kecsegtetés: 418. sz. Fondorlattal megtévesztésben résztvevő nem bűnsegéd, hanem tettes (419, sz.). Hitelezési csalás különbözősége rendes csalástól (420. sz,). Közokirathamisitás: 388., 422. sz. Vétkes bukás vétsége esetében a hitelezők utólagos kielégítése és zálogjogukról lemondása mellékes (423. sz.). Hivatali hatalommal visszaélés és zsarolás: 424, sz. Hatóság elleni erőszak akkor is van, ha az erőszak nem hatósági személy, hanem dolog ellen irányul, de az akadályozás beáll (425. sz). Veszélyes fenyegetés a bűncselekményhez nem elég (399. sz ). A rágalmazás és becsületsértés tényálladéki elemeivel foglalkozik sok határozat: 426—438., 453., 469. sz. A Bv. 1. §-ában „más" alatt nemcsak magánszemélyt kell érteni (429., 434.