Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

Részvénykibocsátási illeték 71 181. 1920:XXIV. t.sc. 14. §. Az 1920:XXIV. t.*c. 14. §. 5. pontjában meghatározott I. fok. illeték a részvénytársaság által elhatározott és az alapszabályoknak megfelelő módosi* tásával, valamint ennek a kereskedelmi cégjegyzékbe való bejegyzésével foganatosított cégváltoztatás alapján akkor is jár, ha a régi cég alatt kibocsátott részvényeknek az uj cég alatt kiállítandó részvényekkel való becserélése iránt nem történt intézkedés. Kb. Az 1920-.XXIV. t.-c. 14. §-ának 5. pontja azt a rendelkezést tartalmazza, hogy: Ha a részvénytársaság: részvényeit bármi okból más részvényekre cseréli be anélkül, hogy az uj részvényekre bármiféle befizetés történnék (pl. a névre szóló részvényeket előmutatóra szóló részvényekre cseréli fel vagy viszont, a társaság cégét megváltoztatja stb.), minden uj részvény után I. fok szerint kell az illetéket megfizetni. Az 1920:XXIV. t.-c. 14. §-ának ciméből, annak minden rendelkezéséből nyilvánvaló, hogy az abban megállapított illetékeknek tárgya nem a részvény-okirat, hanem a társasági szerződés és annak részben ügyletujitásnak minősülő, részben ujitásnak nem tekinthető olyan módosításai, melyek a kereskedelmi törvény 157. §-a értelmében a szerződést tartalmazó alapszabályokba felveendők és a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetendők. Az 5. pont a r.-t.-nak azon befizetéssel, t. i. az alaptőke és társasági vagyon gyarapításával nem kapcsolatos ügyleteit — jogcselekményeit — vonja I. fok. illeték alá, melyeknél fogva a régi részvényeknek ujakkal való becserélése válik szükségessé s az iránt, hogy a cégváltoztatásnak külön rendelkezést nem igénylő jogkövetkezménye az uj cégnek a részvényokiratokba felvétele, nem lehet kétség, mert a társaság csak bejegyzett cége alatt lehet jogok és kötelezettségek alanya s a régi cég alatt kibocsátott részvények nem kifejezői a részvényeseket megillető társasági vagyonrésznek. Ezeknél fogva és arra való figyelemmel is, hogy a 14. §. 1. pontja éppen ugy, mint az 5. pont, „minden egyes részvény" után rendeli az illetéket fizetni, de a törvény hatályba lépése óta a tulajdonképeni részvénykibocsátási illetékek jogosságának elbírálásánál sohasem volt vitás, hogy a részvény nem tárgya az illetéknek, hanem csak az illeték alapjának meghatározója s az illeték jogossága nem függ attól, hogy a részvények tényleg kibocsáttassanak, az 5. pontnak az 1. ponttal egyező rendelkezését sem lehet ellenkezően értelmezni és jogos a megállapodásban kifejezett álláspont. (127. sz. jogegységi megállapodás.) 182. 1920.XX1V. t.sc. 14. §. 1., 4. o. A részvényilleték azok után az összegek után jár, amelyeket a részvénytársaság a