Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

72 Pénzügyi jog részvényekért kap, tekintet nélkül arra, hogy ezeket mire fordítja. A részvénytársaság által kibocsátott uj részvények ille* tékére a kincstár joga csak az alaptőke felemelése tárgyában hozott határozat bejegyzésének kihirdetése napján nyilik meg és igy az illetéket ebben az időpontban — a fennforgó esetben a 117.301—1925. számú rendelet szerint — érvényes jogszabály által megállapított összegben kell fizetni. (Kb. 4817/1924. P. sz. Kjdt. XX. 66.) 183. 1920:XXIV. t*c. 14. §. 7. p. Ha a részvények névér* tékének befizetése részletekben történik, az aranyra való át* számítás a fizetések időpontja szerinti értékviszony alapján eszközlendő. (Kb. 1927. jan. 11. 2596/1926. P. sz. Pjt. VIII. 88.) 184. 1920:XXIV. t.sc. 14. §. 7. p. A kifizetett részvényki* bocsátási illeték a mérlegszerű nyereséghez hozzáadandó. Kb. Panaszos csupán azt kifogásolja, hogy az első részvénykibocsátás után kiszabott és a részvénytársaság által befizetett illetéket a nyereséghez hozzászámitották. A biróság ezt a kifogást alaptalannak találta. A vállalat a társulati adóról szóló H. Ö. 13. §-ának 5. pontjában foglalt rendelkezésekre alapitja a kifogását, mert a részvénykibocsátási illetéket alapitási költségnek minősiti. # A 13. 5. pontjához fűzött utasitás (1) bekezdése szerint alapitási költségek alatt azokat a kiadásokat kell érteni, amelyek a vállalat alapitása körül merülnek fel és példaképpen a következő költségeket sorolja- fel: az alapitási terv ismertetésére készült nyomtatványok, körlevelek, hirdetések s hasonlók költségei, ügyvédi, közjegyzői dijak, bankári jutalékok, stb. Alapitási költségek tehát azok a kiadások, amelyek a részvénytársaság megalakulása előtt felmerülnek, amelyek a részvénytársaság alapitóit terhelik mindaddig, amig a részvénytársaság megalakultnak nem tekinthető, amely költségek tehát csak a részvénytársaság megalakulásával válnak ennek terhévé és a K. T. 199. 3. pontja szerint öt évre felosztva számolhatók el.. A részvénykibocsátási illeték az 1920:XXIV. t.c 14. §-ának 7. pontja szerint a részvénytársaság bejegyzésének a Központi Értesitőben való közzétételétől számitott 30 nap alatt fizetendő be, vagyis oly időpontban esedékes, amelyben a részvénytársaság már megalakult. Az tehát a részvénytársaság kiadása és nem minősithető alapitási költségnek, mert nem a részvénytársaság megalakulása előtt merült fel.